Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 379 Érdemben nem változott a lap szerkezete. Régi rovatait megtartotta, s azokat az 1990. évi 3. számtól kezdve Nyilvánosság rovattal kiegészítve, a civilszervezetek gyakori megszólalása révén a könyvtárszakmai lapok közül szinte egyedülállóan vált az átalakulás fórumává - megtartva a szakmai viták gyakorlatát is. „A Könyvtári Híradó szerkesztősége büszke lehet arra, hogy a legszókimondóbb és ilyen értelemben a legdemokratikusabb lap. (Ha a demokráciát lehet fokozni.) Szinte minden cikkét vitaindítónak lehet tekinteni, a hozzászólások gyakran tükröznek ellenvéleményt. Az egyes számoknak önmagukban is meg kell állniuk, de sok információ-szállal kapaszkodnak az előző számokhoz, s ugyanilyen szálakkal tartják a következő számokat. . ,"72 1998-ban a búcsúzó főigazgató a lapot úgy jellemezte, hogy „az egyetlen olyan intézményi sajtóorgánum [...] amely nyíltan támadhatta a főigazgatót, nevezetesen azt a személyt, aki a felelős kiadója."73 Az 1994. évi 1. számig rotával készült a lap, a 2. számtól nyomtatott lett. 1997 decemberétől jobb papíron, változatosabb tipográfiával, számítógépes szedéssel, tördeléssel készült. Magasabb szinten, hasonló funkciót töltött be az intézményalapítótól örökölt hagyományát folytató, 2-3 évente dicséretesen megjelentetett évkönyv. A 19 évről 7 évkönyv jelent meg: 1979-80-ról 1983-ban, 1981-1982-ről 1985-ben, 1983- 84-ről 1988-ban, 1985-1986-1987-ről 1991-ben, 1988-1989-1990-ről 1994-ben, 1991-1992- 1993-ről szintén 1994-ben, 1994-1995-1996-ról 1999-ben, s 1997-1998-ról 2000-ben. Az első két kötetet - a szerkesztőbizottságot vezetve - Mátrai Mátyás, az 1988-ban megjelenttől végig Kiss Jenő főszerkesztőként jegyezte. A jelentéseket előbb Dobos Piroska, aztán 3 kötetben Gál Györgyné, 1994-től Somogyi József és Gujgiczer Imréné foglalta össze. Beszámolói rögzítették az adott időszak könyvtári tevékenységét, statisztikai, gazdasági és egyéb (pl. bibliográfiai) adatsorai segítették megőrizni és megismertetni a legfőbb eredményeket. Az évkönyvek fontos tanulmányokat közöltek a könyvtári munka különféle területeiről, az állomány egyes gyűjteményrészeiről, értékesebb dokumentumairól. Közreadták a nagyobb horderejű koncepciókat és vizsgálódásokat, egy-egy részterület nagyobb szakaszának áttekintését. Csak néha érződött a szerkesztés kiszolgáltatottsága annak az esetlegességnek, hogy milyen kéziratot adtak közlésre (egyébként dicséretesen) az ambiciózusabb munkatársak. Segített volna, ha az intézmény rendelkezik 5-10 éves kutatási programmal, s eredményeit felhasználhatták volna például az évkönyv tartalmának gazdagítására is. Számítógépesítés - saját erőből „Míg a 80-as éveket hazánkban a számítástechnika könyvtári 'kóstolgatása' jellemezte, addig a következő évek már az intenzív fejlesztés jegyében teltek el. Nem volt ez másként a FSZEK-ben sem."74 72 Idézte a Könyvtári Híradó szerkesztősége az 1995. 6. számban Jávori Ferencné: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Könyvtári Híradóban. Könyvtári Híradó a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. = Könyvtári Figyelő, 1995. 1. sz. 43-46. p.című írásából. 73 Pobori Ágnes: „A feladatok önmagukban- meghatározzák a jövőt." Beszélgetés Kiss Jenő főigazgatóval a nyugdíja vonulása előtti utolsó pillanatban. = Könyvtári Híradó, 1998. 10. sz. 3. p. 74 Futala Tibor: Szinopszis... i. m. 360. p.
