Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
368 A főváros könyvtárának története 1945-1998 tatást ugyanazon a színvonalon fenntartani." S még hozzátették: „nem teremthetünk kész helyzetet szanálási kötelezettséggel fenntartóink számára."23 A Közgyűlés Kulturális Bizottságának ezek figyelembe vételével terjesztették be a szeptember 1-jéig életbe léptetendő szolgáltatáscsökkentési tervet. A FSZEK vezetősége olyan intézkedéseket vállalt, amelyekkel remélhetőleg nem okoz majd helyrehozhatatlan károkat. A Kulturális Bizottság - a 27 milliós hiány kiegyenlítésére irányuló kényszerintézkedésként és a bezárások helyett - a nyitva tartási idő korlátozását fogadta el. Ezt a kerületi igazgatók dolgozták ki: 35 kisebb-nagyobb könyvtárat érintett, június 1-jétől heti 187, szeptember 1-jétől további 104 órában. A hálózatban 20%-kal csökkent a nyitvatartási idő.24 Szeptember 1-jétől megszűnt az egész hálózatra szóló beiratkozás. Ez ismét egy-egy könyvtárra korlátozódott, s díja 1996. január 1-jétől az infláció arányában növekedett. A KESZ-ből a soron kívüli szállítást, a Központi Könyvtárban pedig az előjegyzést térítéshez kötötték. A szakszervezetek nem értettek egyet a létszámcsökkentéssel. A Közalkalmazotti Tanács a kinevezett közalkalmazottak elbocsátása ellen tiltakozott.25 Hatalmas viták voltak, számos megoldáson gondolkodtak. Forrtak az indulatok. Ugyanakkor a kerületi könyvtárigazgatók 1995. szeptember 14-i értekezletének emlékeztetője szerint „egyetlen jó hír: nincs szükség további megszorító intézkedésekre. A nehézségeket leküzdöttük és folyamatosan leküzdjük, ha kilátásaink realizálódnak." Viszont a november 2-3-i értekezleten már azt rögzítették, hogy meg kell állapítani, melyek azok a fiókkönyvtárak, amelyekben további radikális szolgáltatáscsökkentésre kerülhet sor, illetve amelyek bezárása is szóba kerülhet, ha az 1996-os költségvetés nem biztosítja az 1995-ös szintet.26 Szinte a korlátozó intézkedésekkel együtt, röviddel a Kulturális Bizottság határozata után rögzítették a hosszabb távú fejlesztési szükségleteket.27A Központi Könyvtár gondjainak megoldására tett javaslaton kívül előirányozták Budapest 7 forgalmi, kereskedelmi, közéleti központjában egy-egy 1500-2000 négyzetméteres könyvtár felépítését, az 1995-ben átvett 3, kerületi jelentőségű könyvtár épületének a felújítását, mintegy 50 kisebb, 2-300 négyzetméteres könyvtár telepítését részben az ellátatlan városrészekbe, részben a rosszul telepített, rossz állapotban lévők kiváltására. Az alacsony lakósűrűségű peremvidékek ellátására a bibliobuszos szolgáltatás (újra)szervezését indítványozták. A számítástechnikai fejlesztések keretében a FSZEK valamennyi egységére kiterjedő, egységes, integrált, automatizált könyvtári rendszer kiépítését jelölték meg, amelyre ráépülhet a rendszer minden művelete, s amely képes a hazai és a nemzetközi rendszerekkel kommunikációra és adatcserére. Mivel ilyen komplex rendszer megvásárlására soha nem volt 100 milliós nagyságrendű pénzügyi forrása a FSZEK-nek, a 23 A könyvtárvezetés elképzeléseit Kiss Jenő aláírásával Id. Könyvtári Híradó, 1995. 4. sz. 2-4. p. „A szolgáltatások és az erőforrások összhangjának megteremtése a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban" címmel. 24 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 25. köt. 1994-1995-1996. Bp. 1999. 6. p. 25 Kiss Jenő: Kényszerintézkedések... = Könyvtári Híradó, 1995. 5-6. sz. 1-2. p. Lásd még a Kulturális Bizottság határozatai. = Uo. 2. p. A Híradó másolatokat közölt a Népszabadság és a Magyar Fórum (főleg ez támadta a főváros vezetőit) reagálásáról, ill. Maruszki Józsefnek Népszabadság-beli tiltakozásáról. Uo. 3-4. p. Ugyanő SZB titkári minőségében nyilvános levelet írt a főigazgatóhoz. Levél a „kényszerintézkedésekről"... = Könyvtári Híradó, 1995. 7-8. sz. 13-14. p. 26 FSZEK irattár 503/95. és FSZEK irattár 596/95. 27 A fejlesztés fő területei a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. 1-2. = Könyvtári Híradó, 1995. 5-6. sz. 5-7., 78. sz. 3-4. p.
