Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 369 nehezebb utat választva, saját fejlesztésbe kezdtek, és ismét ennek befejezésére állítottak össze beruházási listát. A műszaki berendezések, felszerelés, bútorzat igényeit 13 pontból álló lista tartalmazta. 1996 decemberében a főigazgató felhívásban fordult a munkatársakhoz, kérjék fel - „mosolyogva" - az olvasókat, és saját adójuk 1%-át is ajánlják fel a FSZEK számára.28 1997 őszén az adóhivatal 3 226 707 Ft adófelajánlást utalt át a FSZEK számlájára.29 1997-re a könyvtár felélte bérmegtakarításból és szolgáltatáscsökkentésből származó maradványait. A Pálffy-palotára kapott 153 millióval a FSZEK költségvetése megközelítette az 1 milliárdot, ám ténylegesen alig emelkedett. Elbocsátottak 15 közhasznú munkást, lemondtak a saját rezsis tatarozásokról. 1997-ben ismét a szolgáltatási díjak emelése vált szükségessé július 1-jétől, de 1996-1997-ben nem történt könyvtárbezárás.30 Felmerült a könyvtár vezetőségében 10-12 arra alkalmas könyvtár 21. századi szintre fejlesztésének gondolata is. Ennek azonban az lehetett volna a következménye, hogy a nem fejlesztett egységek egy részét be kell zárni, vagy lassú elhalásnak kitenni. A kiemeltek fejlesztése csak a többi rovására történhetett. A kerületeket akarták fokozott segítésre bírni mert 20 milliós támogatásuk csupán a költségek 2 százalékát érte el.31 Menni vagy maradni? Az 1980-as évek elején Magyarországon a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (központ és hálózat) volt az egyik legnagyobb létszámú könyvtár. 1980-ban 656,1981-ben 663,1982- ben 646 főfoglalkozású munkatárs mellett 1981-ben 215,1982-ben 257 rész munkaidejűt is foglalkoztattak.32 1985-ben pl. 472 szakalkalmazott státusán 427 munkatárs dolgozott ebben a minőségben.33 Nincs objektív mérce arra, hogy ez sok-e vagy kevés. (Az INTA- MEL statisztikája szerint 1984-ben egy könyvtárosra Budapesten jutott a legkevesebb kölcsönzés. A többség számainak alig 40-50%-át érte el a FSZEK.) Az évtized első felében a fő- és a részfoglalkozású könyvtárosok száma 520-590, az egyéb főhivatásúakkal együtt 600-650 között mozgott. Az összes foglalkoztatott létszáma 830 és 900 között ingadozott.34 A szocialista rendszer foglalkoztatási politikájának megfelelően a létszámot lehetett viszonylag a legkönnyebben növelni. Az alapvetően rossz fizetések miatt az intézményben nagy volt a fluktuáció. A fizetések javítására és a munkatársak cserélődésének mérséklésére az éves költségvetés készítésekor létszámfejlesztést kértek, 28 Könyvtári Híradó, 1996.12. sz. 7-8. p. 29 Könyvtári Híradó, 1997. 9. sz. 1. p. 30 Gujgiczer Imréné: Költségvetés '97. Interjú Deák Sándor gazdasági igazgatóval. = Könyvtári Híradó, 1997. 4. sz. 1-2. p. 31 A Deák Sándorral készített Népszabadságbeli cikket (Cs. Kiss Éva: Napi gondokkal küszködő könyvtárak) a Könyvtári Híradó, 1997. 7. sz. 4. lapján másolatban közölték. 32 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 1979-1980.19. köt. Bp. 1983. 19. p. ili. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 1981-1982. 20. köt. Bp. 1985.11. p. 33 Bertalan Béla - Gujgiczer Imréné: Képzés és továbbképzés a-Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984. 21. köt. Bp. 1988. 55-58. p. Egyébként nem könnyű az éves jelentések és az évkönyvekben regisztrált adatok alapján megállapítani a létszámviszonyokat, mert nem egységes szempontok szerint készültek a statisztikák. Különösen nem egyértelmű a részfoglalkozásúak megítélése, mert hol a számuk, hol a 8 órásra átszámított adatuk szerepel. Az évtized végén már havi munkaórákra átszámolva adták meg a létszámot. 34 Adatokat az éves jelentésekből és az évkönyvben közölt szöveges és táblázatos összefoglalókból merítettünk.
