Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 367 kérések száma a korábbi 58%-ára esett vissza, a teljesítés a kérésekhez képest változatlanul 44%-os volt.18 Eddig, a vészjósló jelek ellenére, nagyobb „vérveszteség" nélkül megúszta az intézmény. Ezt többmilliós többletbevételeinek köszönhette, amelyeket legnagyobb részt a dologi kiadásokra fordították. A munkavégzést tették intenzívebbé, nem a szolgáltatásokat csökkentették. Miután ez a lehetőség kimerült, nem maradt más, mint az eddig elutasított szolgáltatási visszafogás. Az erőforrások átcsoportosítását kezdeményezte a gazdasági igazgató.19 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár erőforrásainak átcsoportosítása című javaslat „gondos előkészítését és ütemezett, fokozatos végrehajtását" kérte a főpolgármester, s első lépésként „megvalósíthatónak tartotta" az általános iskolákban lévő kettős funkciójú könyvtárak átadását a helyet adó iskoláknak, de ezt is, valamint a kerületi fiókkönyvtárak megszüntetését is a kerületi önkormányzatokkal való előzetes tárgyaláshoz kötötte.20 1995. január 1-jétől új díjtáblát vezettek be a térítéses szolgáltatásokra.21 Ismét fizettek beiratkozási díjat az óvodások, a tanulók és a sorkatonák (50 Ft), mások 250 Ft-ot. Csak a 70 éven felüliek, a testi fogyatékosok és a könyvtárosok mentesültek a díjfizetési kötelezettség alól. Új díjakat állapítottak meg bizonyos szolgáltatásokért. A díjkategóriák száma is nőtt. A díjbeszedőkké/pénztárosokká „avanzsált" olvasószolgálatosok vezetője 1997-ben e politika megváltoztatására szólította fel a döntéshozókat. A kényelmesebb hozzájutás (másolás, előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés) mellett elsősorban a szabályok megszegőinek (késedelem, elvesztés, rongálás, stb.), a többi használót hátrányba juttatóknak erőteljesebb megsarcolását szorgalmazta, a hátrányos helyzetűeknek viszont szociális kedvezmények juttatását.22 Ez sem segített. A FSZEK bevétellel ellensúlyozó lehetőségei 1995-re kimerültek. A szolgáltatások és az erőforrások összhangjának megteremtése, a költségek visszafogása került napirendre. A korábbi intézkedések: 20, majd 10%-os létszámcsökkentés; a biblio- buszok és telephelyük felszámolása; a kisebb fiókok bezárása, átadása az anyaiskolának; a nem alapvető szolgáltatások (video, CD) önköltségessé tétele; a beiratkozási, késedelmi díjak többszöri, radikális emelése; a fiókok lakbér fizetés alóli mentesítése; a karbantartások saját rezsiben elvégzése; a szolgáltatások (bibliográfiák, más kiadványok) visszafogása; az átszervezések a központban stb. - már nem hoztak megoldást. Az infláció, az energia- és a telekommunikációs díjak, a dokumentumárak miatt csökkentett beszerzés, a béralap fejlesztésének elmaradása nem volt tovább vállalható. Viszont 1993-ról 1994-re 11 500-zal több olvasó iratkozott be, 700 000-rel több dokumentumot kölcsönöztek - a lakosságnak egyre nagyobb szüksége volt a szolgáltatásokra. "Mindent összevetve - ha fenntartója nem képes vagy nem tud többet fordítani a könyvtári szolgálatra, a FSZEK-nek a rendelkezésére bocsátott mindenkori összegből kell gazdálkodnia, minden forintot a lehető leghatékonyabban kell felhasználnia, s a könyvtári ellátást a lehetőségekhez képest optimálisan biztosítania. Ez azonban számos területen visszafogással jár, hiszen csökkenő erőforrásokkal nem lehet minden szolgál18 Boros Andrea: Könyvtárközi kölcsönzés a kezelési díj befizetése után. = Könyvtári Híradó, 1994.12. sz. 7. p. 19 És megint április - megint költségvetés. Deák Sándor gazdasági igazgatóval beszélget Pobori Ágnes. = Könyvtári Híradó, 1994. 4. sz. 1-5. p. 20 A főpolgármester levelét másolatban közölte a Könyvtári Híradó, 1994. 5-6. sz. 1. p. 21 (Az) 1995. január 1-jétől érvényes térítési díjak. = Könyvtári Híradó, 1994. 11. sz. 11. p. 22 Katsányi Sándor: Tűnődés a FSZBK díjtétel-politikájáról. = Könyvtári Híradó, 1997. 3. sz. 5-6. p.
