Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
366 A főváros könyvtárának története 1945-1998 kozási díjak emeléséből, a videókölcsönzés bevezetésétől.13 A Hálózati Tanács a dokumentumbeszerzési összeg arányainak meghatározásakor a KESZ-nek 9%-ot, tartaléknak 11%-ot szánt, a többit a lakosság, a beiratkozott olvasók, az aktív olvasók és a kölcsönzők száma szerint 20-20% részesedéssel javasolta elosztani. Július 1-jétől a fenntartó engedélyével a felnőttek beiratkozási díját 100, a tanulókét 30 Ft-ra tervezték emelni.14 A szakszervezetek és az IT tiltakozott az elbocsátások miatt és koncepciót várt a szakmai és a gazdaságossági szempontok egyeztetésére. Az 1992 áprilisában kapott értesítés szerint a FSZEK évi költségvetése 398 millió Ft. 320 millió a Fővárosi Közgyűlés támogatása, 78 millió az előirányzott saját bevétel (19,6%!). 1991-ben ez 267 és 14 volt. Igaz, a bevétel akkor a valóságban 68 millióra sikerült.15 A Könyvtári Híradó 1992. januárban adott hírt az UGAR (új gazdálkodási rend) bevezetéséről, amely 4 főkönyvtárigazgatói, 2 hálózati tanácsülés után született meg. A főkönyvtárak nagyobb önállóságot kaptak. A központi keret ismeretében tervezték bevételeiket, a felhasználást. (1992-ben a videóbevételek 40%-ával rendelkeztek.) A létszámot a központi minimum szerint tervezhették. A főkönyvtárak igazgatói teljes létszám- és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkeztek. Köthettek munkaszerződést, a megtakarításból fizethettek helyettesítést, jutalmat. A dologi kiadások bérmegtakarításból növelhetők voltak, szabadon gazdálkodhattak velük. A dokumentumbeszerzési kereten 20%- nyi átcsoportosítást hajthattak végre, de általában a költségvetés évközi módosításához főigazgatói hozzájárulást kellett kérniük. Április 1-jére jelezték a gazdasági útmutató megjelenését. Ugyanekkorra készült el a hosszan vitatott használati szabályzat, új térítési tarifákkal.16 A hatáskörök ilyen mérvű leadása nem volt veszélytelen, hiszen a 22 igazgató közül kevés rendelkezett menedzseri és gazdálkodási vénával, s miként látható volt, szívesen szabadultak volna tőle. Az 1992-ben a vagyonátadási törvény alapján az Ingatlankezelő vállalattól bérelt helyiségek, ingatlanok többsége fővárosi tulajdonba került, ezáltal megszűnt a bérleti díjak állandóan emelkedése.17A bérelt objektumok ugyan nem lettek a FSZEK tulajdonai, de felcsillant a remény, hogy gazdálkodhatnak velük, elcserélhetik, eladhatják stb. őket. Kevesebb lett a működtetés költsége. Cserében megkapták a bérleményekkel járó felelősséget: a hibajavítás, felújítás, tatarozás kötelezettségét. Az épületgazdálkodási lehetőségnek végül is később hasznát látták. A FSZEK 1994. március 14-én értesítette a könyvtárközi kölcsönzésben partner könyvtárakat a dokumentumonként (egy hónap múlva küldeményenként) 450 Ft posta- és kezelési költség felszámításáról. Az érintettek tiltakoztak, többen jelezték, hogy így nem kérik a szolgáltatást, mások csak az olvasókkal egyeztetve. Az intézkedés nyomán a 13 Havas Katalin: Április 11-e - a költségvetés napja. Interjú Kiss Jenővel és Deák Sándorral. = Könyvtári Híradó, 1991. 5. sz. 1-3. p. 14 Uo. 9. p. 15 Nyilvánosság. = Könyvtári Híradó, 1992. 4. sz. 10. p. 16 Deák Sándor: Tervezet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főkönyvtáraival kapcsolatos feladatok és jogkörök módosítására. = Könyvtári Híradó, 1992. 2. sz. 3-4. p. (A szerkesztő hangsúlyozta ideiglenes és a költségvetéstől függő voltát, melynek alapján a körülmények miatt évközben esetleg változtatni kell a tervezeten.) 17Tverdota Miklósné: Megkérdeztem a gazdasági igazgatót. = Könyvtári Híradó, 1992. 8. sz. 1-2. p. A lap ugyanezen száma közölte az önkormányzati pályázatok összesítését: a kért 10 millióból mindössze 1 570 000 Ft-ot nyertek.
