Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE 1980-1998 Az eddigi fejezetek a reformfolyamat ívét, koncepcióit, történéseit, amennyire lehetett, kronológiai rendben igyekeztek felvázolni. A következők („könyvtártani") tematikus rendben a működés eredményeit, nehézségeit, buktatóit tárgyalják - a fejezeten belüli időrend lehetséges érvényesítésével. így kifejezésre juttatható, hogy a 19 év egyetlen korszak, másfelől terjedelem takarítható meg a részterületek többszöri külön bemutatása nélkül. Különben is, ritkán igazolta a könyvtártörténet az eredmények direkt és azonnali, külső és belső meghatározottságát. A FELTÉTELEK ALAKULÁSA Az 1980-as évtizedben a magyar könyvtárügyet és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárt is romló gazdasági környezet vette körül. 1981-ben a IV. országos könyvtárügyi konferenciának az volt a feladata, hogy a lehetőségekhez szűkítse a szakmai feladatokat. Az országoshoz képest is rosszabb intézményi állapotok a FSZEK új vezetőit olyan szakmai, szervezeti és gazdasági célkitűzések megvalósítására késztették, amelyekkel az eredmények tarthatók, szerény mértékben javíthatók lehettek. Eddig a könyvtárak szakmai programjukhoz igényel(het)tek tárgyi, pénzügyi és létszám feltételeket. Most a gazdaság beleszólt a szakmai megoldásokba. A FSZEK-ben 1980-tól Deák Sándornak köszönhetően a gazdálkodás is megújult. A kettős könyvelés bevezetése (1982) a gazdaságosság figyelemmel kísérésére, a bértömeg-gazdálkodás alkalmazkodó személyzeti és bérpolitikára tette alkalmassá. A könyvek árának növekedése az 1980-as években igen erős volt (1980-ban 20-25%-os- ra becsülték). Kivédésére emelkedett a beszerzési keret. 1980-ban 26%-kal, 1981-ben 22%-kal volt magasabb az előző évinél. Igaz késve, a második félévben jutott hozzá a könyvtár póthitelből.1 A hálózat a főkönyvtárak kialakításával, a lépcsőzetes ellátással, könyvtárösszevonással próbált megoldást találni a kedvezőtlen változásokra. Takarékosságból csökkentették a dolgozók közlekedési támogatását, a saját kiadványok példányszámát. Flozzáláttak a bevételek növeléséhez (késedelmi díjak, térítéses szolgáltatások, a használt dokumentumok értékesítése). A helyiségek bérbeadásával, külső támogatásokkal (Országos Közművelődési Tanács, OTKA, Soros Alapítvány) ellensúlyozták a kiadások emelkedését.2 A korszak végén viszont már azt jelenthették: „a személyi jövedelemadó egy százalékából megszerzett 3,3 milliós összeg [...] nemcsak kulturális területen belül kiugró, de hasonló nagyságrendű, mint [...] a Ferencvárosi Torna Club támogatása."3 1 A korszak végén írhatták le: „sok év óta 1998 volt az első év, amikor - döntően az állami érdekeltségnövelő támogatás eredményeként - dokumentumbeszerzési lehetőségeink a használói igényekhez igazodtak." A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1998. évi költségvetési beszámolójának szöveges értékelése. Bp. 1999. 1. p. 2 A gazdálkodás tényeit részben az éves (néha féléves) költségvetési beszámolókból (a Gazdasági Igazgatóság irattárából) merítettük, részben a Deák Sándor gazdasági igazgatóval folytatott beszélgetésnek köszönhetjük. 3 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1997. évi költségvetési beszámolójának szöveges értékelése. Bp. 1998. február 23. 2. p.
