Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
30 A főváros könyvtárának története 1945-1998 utóbbi nem. Bár a könyvtár vezetősége már igen korán munkatervi feladatai közé iktatta Marx és Engels műveinek Szabó Ervin magyarázataival történő kiadásának előkészítését,25 a terv végrehajtása súlyos konfliktust okozott volna a Kommunista Párt aktuális ideológiai nézeteivel, Szabó Ervint illető kritikájával. A terv rövidesen lekerült a napirendről. Szabó Ervin régi - most visszatért - munkatársai minden alkalmat megragadtak egykori mesterük kultuszának erősítésére. Dienes László, Kőhalmi Béla szakmai írásaikban, megemlékezéseikben következetesen hivatkoztak rá, szép szakmai méltatást írt Braun Róbertné Grünwald Margit (aki az 1945/46-os könyvtárosképző tanfolyamon előadást tartott egykori igazgatójáról).26 A MŰKÖDÉSI KERETEK VÁLTOZÁSAI 1945-1947 Az épületek, berendezések helyreállítása A súlyosan sérült Wenckeim-palota helyreállítási munkái már 1945 áprilisában megkezdődtek. Akkorra fejeződött be a romok eltakarítása, Vágfalvy Dezső megbízott könyvtárvezető pedig Jámbor Alajos alpolgármester közbenjárására elnyerte a Közmunkatanács támogatását. A könyvtár részére kiutalták a helyreállításhoz szükséges anyagokat, elkezdődhetett a munka. Az épület állagának megvédésére a tető rendbehozatala volt a legsürgősebb feladat. Újjáépítették a megrongálódott tetőgerendákat, kátránnyal, bitumennel, palával nagyjából rendbe hozták a tetőzetet. Kijavították a megsérült belső vezetékeket, megindult a villanyvilágítás. A hátralevő munkák a pénz és az anyag hiánya miatt még három évig elhúzódtak,27 az olvasótermek megnyitására is csak 1946 májusában kerülhetett sor. A legsúlyosabb gondot a lépcsőház üvegezett tetőszerkezetének helyreállítása okozta, a megfelelő drótüveg beszerezhetetlensége miatt. Ez a munka csak 1948 közepére fejeződött be. Ugyancsak sokáig húzódott, több ütemben valósult meg a palota ablakainak beüve- gezése. A háború a veszteségek mellett - úgy tűnt - egy váratlan ajándékot is tartogatott a könyvtár számára: a Wenckheim-palotával szomszédos Reviczky utcai (3. sz.) épület gazdátlanná vált. Az intézmény már a könyvtárnyitást követő napon, 1945. november 10-én kérte ennek kiutalását a főváros XI. ügyosztályától. A lakásokba azonban szovjet tisztek költöztek be. 1948. július 2-án a könyvtárigazgató, Hajdú Henrik ismét kérvényt adott be, ezúttal a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Lakásügyi Döntőbizottságához, mert az épület fölött ők rendelkeztek. Végül 1949. január 2-án a Központi Lakáshivatal a Reviczky utca 3. jogerős bérlőjéül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat jelölte ki. A jog 25 A Fővárosi Könyvtár szeptember havi munkaterve, 1945. aug. 23. FSZEK irattár 26 Kőhalmi Béla: Szabó Ervin emlékezete. In: Budapest, 1946. febr. 79-81. p., Braun Róbertné Grünwald Margit: Szabó Ervin és a Fővárosi Könyvtár. In: A Fővárosi Könyvtárban 1945-46-ban megtartott könyvtáros képző tanfolyam előadásai. Gépirat. Bp. 1946. FSZEK, Budapest Gyűjtemény. 27 1946-ban elterjedt az a hír is, hogy az épületet köztársasági elnöki palotának szánják, azért álltak le az építési munkák.
