Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 31 megszerzése azonban korántsem jelentette a beköltözés lehetőségét, erre több mint három évtizedig kellett még várni.28 A fiókkönyvtárak többségében a kölcsönzés 1945 tavaszán illetve őszén megindult ugyan, de a tél ablaktalan és fűtetlen könyvtárakba köszöntött be. Solti Andrásné jelentése a fiókok bejárása után november végén így összegezett: „A hideg elviselhetetlen, a könyvek károsodnak, az ablakokon bever a hó". A könyvtárosok sorra megbetegedtek, több fiókot ezért kellett ideiglenesen bezárni. 1946 is csak részleges megoldást hozott: a súlyosabb károkat sikerült kijavítani, a Szörény utcai (3. sz.) könyvtár új tetőt kapott, a Fő téri (8. sz.) fiókban a falakat, a csővezetékeket helyreállították, az életveszélyes Krisztina körúti épület helyreállítását soron kívül elkezdték. Mindezek ellenére 1946/47 telén a fiókkönyvtárak többségében még mindig ablaktalan és alig fűtött helyiségekben folyt a munka. Januárban a Központi Könyvtár és a fiókok nagy része fűtőanyag hiánya miatt hetekig szünetelt. Februárban indult meg a fűtés, „végre sikerült a nyilvános szolgálat tereiben a max. 4 C fokot elérni" - írta az éves jelentés. 1947 volt a hálózatban a helyreállítás befejezésének éve. Az év végére valamennyi fiókkönyvtár beüvegezett ablakokkal, megjavított fűtőberendezéssel és megfelelő mennyiségű tüzelőanyaggal ellátva indult neki a téli évadnak. Hálózatszervezés Bármennyire presztízsnövelő lett volna az egymást váltó vezetők számára a fiókhálózat látványos növelése, az adott körülmények csak a régi fiókhálózat helyreállítását tették lehetővé. „Új fiókok felállítására csak akkor gondolhatunk, ha a problémákat a meglevő fiókokban már megoldottuk" - nyilatkozta még 1947 elején is a könyvtárvezetősége.29 A háború utáni évek általános átszervezési lázában még a régi könyvtárak helyzetét sem volt mindig könnyű megvédeni. A bővítési szándék kis állományú könyvkölcsönző állomások tucatjainak létrehozásában testesült meg. Egyetlen ponton történt átütő erejű előrelépés: a villamos mozgókönyvtárak megszervezésével és üzembe állításával. A háború előtti időkből örökölt 12 fiók közül tizet sikerült 1945 őszére üzembe állítani. (Nem működött a teljesen elpusztult kőbányai és az állatkerti fiók.) A megmaradtak közül a súlyosan sérült, aládúcolva is életveszélyessé váló 11. sz. Krisztina körúti könyvtár sorsát hosszas huzavona kísérte, míg végre Hajdú Henrik 1945. november 5-én puccsszerűen megnyitotta a Krisztina körúti régi épületben az addig zárva levő könyvtárat.30 Két fiók esetében kényszerű helyiségcsere történt, egyik sem volt előnyös. A 2. sz. fiók Erzsébet körúti helyiségét a háztulajdonos Athenaeum RT felmondta, helyette az ugyanahhoz az épülettömbhöz tartozó VII. Miksa u. 8. sz. alatt adott másik - kevésbé 28 A lakáshivatal határozata: 650.520/1948. - Az igénylések története: FSZEK irattár 865.11-2/960. - Hernádi Györgyné Verbőczi Ilona: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületének sorsfordulói. Szakdolgozat. 1970. Budapest Gyűjtemény, Bq 0910/327 29 A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1947. 61. p. 30 A (felújítandó) épületre, benne a könyvtár helyiségeire az I. kér. elöljáróság tartott igényt, ezért már Szentkuty azt javasolta a polgármesternek, hogy a könyvtár költözzön vissza régi, jobb helyére, a Budai Vigadóba, (melyet a háború alatt katonai célokra foglaltak le.) A Vigadó helyreállítási munkái azonban elhúzódtak, közben a kerületi elöljáróság is sürgette a könyvtár kiköltözését.
