Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 319 integrálását, új készségek kifejlesztését.211 Egy összehasonlító kutatás - Göteborghoz és Oslóhoz képest - a FSZEK-et a változás laboratóriumának, három könyvtár közül a leginkább változás-orientáltnak minősítette. Az 1970-80-as évtized Skandináviában is az ingyenesség megváltoztatására, a gazdasági körülmények figyelem- bevételére késztetett. A kutató szerint a „magyarok találékonyabbak [...] ha a költségvetés csökken, Oslóban azon töprengenek, milyen szolgáltatást szüntessenek meg. Budapesten azon dolgoznak, hogyan lehetne a hiányzó pénzt előteremteni."212 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a változ(tat)ás az 1980-as években elkezdődött, amikor az intézmény elkötelezte magát a használóra orientált, liberális szolgáltató könyvtár eszméje mellett, s feladatát a hálózat egységének helyreállításával, a rendszer egészével törekedett teljesíteni. Ez markánsan más, mint a meggyökeresedett humanista-nevelő könyvtári eszme, az esztétikai szempontú érték-konzervativizmusával. Régen a könyvtárosság lényegének a tudás javainak elosztását tartották, most a közvetítő szerepkör lett elsődleges. Az új technológiák bevezetése, a használók szükségleteinek ismerete, az alkalmazkodás a fő szempontok. Az állampolgárok a hétköznapi életükben való eligazodáshoz, boldogulásukhoz korábban is kerestek fogódzókat a tanulással, továbbtanulással, ügyintézéssel, álláskereséssel, krízishelyzetek kezelésével kapcsolatban. A rendszerváltás óta eddig ismeretlen gondok jelentkeztek: sokasodtak a munkanélküliek, nőtt a hajléktalanok, a létminimum alatt élők száma, megjelentek a menekültek, bevallottá vált a drog társadalmi jelenléte. Megjelentek a polgárosodással összefüggő kérdések: egyesületekről, alapítványokról, privatizációról, vállalkozásokról, adózásról. Részletesen írt erről egyéni hangvételű, a korszak ellentmondásos atmoszféráját és eseményeit érzékletesen és autentikusan leíró esszéjében Havas Katalin: „A könyvtárban talán a levegő változott meg körülöttünk. Bizonyos értelemben megritkult, bizonyos értelemben sűrűsödött. Megritkult, mert meglehetősen magunkra maradtunk. Kihúzódott alólunk a 'háló' és eltűnt fölülünk az 'ernyő'. [...] Ritkább lett körülöttünk a levegő a könyvtárak növekvő önállósága miatt 211 A közművelődési könyvtárak előtt álló kihívások, a 19-20. században kialakult és mélyen beívódott éthosz megváltoztatására kényszerítő körülmények és kiútkeresés tárgyában magyar nyelven, ill. magyar szerző tollából számos írás jelent meg. Ilyen például Vestheim, Geir: Meglovagolni a változás hullámait? Új kihívások előtt a közművelődési könyvtárak. = Könyvtári Figyelő, 1993. 1. sz. 43-52. p. Katsányi Sándor: Tendenciák és illúziók. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1993. augusztus, 3-10. p. Erről beszélt az Európa-szerte megtartott konferenciák egyikén Papp István: A holnap Európájának közkönyvtárai. Óvatos megfontolások. = Könyvtári Figyelő, 1998. különszám, 27-33. p., illetve megjelent A közkönyvtár változó paradigmája. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 12. sz. 3-8. p. Szubjektivebb hangvételben és később Havas Katalin: A múlt és jövő között: a jelen. Az elmúlt tíz év könyvtáros szerepei. = Könyvtári Figyelő, 2000. 1-2. sz. 84-88. p. A hazai cudar idők jellemzőiről lásd Bereczky László: A könyvtárügy általános pozícióvesztése. = Könyvtáros, 1990. 4. sz. 187-188. p. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy a témáról legtöbbször megszólalók a FSZEK vezetői, munkatársai voltak. A történelmi összefüggéseket felvázolta Kiss Jenő: Rendszerváltás - modellváltás. = Könyvtári Figyelő, 1991. 1. sz. 27-30. p. 212 Audundson, Ragnar: Hogyan alkalmazkodnak a könyvtárak a változó körülményekhez? Tömörítvény. = Könyvtári Figyelő, 1993. 3. sz. 434-437. p
