Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
320 A főváros könyvtárának története 1945-1998 is. Nincs patriarkális gondoskodás, de nincs orientáló szakmai irányítás sem. [...] A ránk nehezedő feladatok miatt viszont sűrűsödött a levegő..."213 Havas Katalin gondolatai a körül forogtak, hogy a birtokukban lévő ismerettömeggel miként tudnak bekapcsolódni a könyvtárak „a demokrácia, az emberi és nemzeti önismeret, a köznapi életben való eligazodás, szellemi építkezés és kikapcsolódás" folyamatába. Miként lehetne a lakosság eddig nem jelentkezett részét a könyvtárba vonzani. Egységes tájékoztató osztályt felállítására gondolt az eddigiekből, a Szociológiai osztály, a Budapest Gyűjtemény szaktájékoztatóiból, a bibliográfiai, a közhasznú tájékoztatást végzőkből. Olvasószolgálati adminisztrációs egységre, az innovációt végzők szervezetbe foglalására, a Hálózatfejlesztési osztály, a Kapcsolatszervezési és propagandaosztály összevonására, szakreferensi rendszer kialakítására tett javaslatot. Szerette volna, ha a döntéseket nem gazdasági kényszer, hanem szakmai elvárások határozzák meg. A hálózat fejlesztését - a regionális rendezésig is - kerületek összevonásával képzelte el, ezeket menedzseri képességgel megáldott vezetőkre bízná. A menedzseri, gazdálkodási, kapcsolattartási ügyeket levenné a főkönyvtári igazgatók válláról. Erősítené a helyi fenntartást, a kerületek irányító szerepét. A szakrészlegeket továbbfejlesztve, tematikus szolgáltatásokra, nyereséges, térítéses rendszerben működő „szakboltokra" tett javaslatot. (Egészség könyvtára, háztartási, hobby, nevelési, stb. kérdések könyvtára.) A FSZEK telefonkönyvében ilyen könyvtárcímeket remélt: lemez- és kazettatár, videotéka, nyelvtanulók könyvtára, számítógép- és programkölcsönzés, az egészség, a szülők és tanítók, barkácsolók és háziasszonyok könyvtára, s hétköznapi ügyeink és jogi tanácsadás, vállalkozók, újdonságok könyvtára.214 Jakubecz Ilona terjedelmes, a főigazgatótól több széljegyzetet kiváltó írása az évtized újításainak, befejezetlenségének kritikája. A centralizáció és a decentralizáció kombinációja mellett tört lándzsát, kerületközi könyvtárak megteremtését sürgette.215 Bírálta - a hatáskörök leadása ellenére is - a központosítást. írása végül is új szervezeti keretek kikényszerítését szolgálta.216 Előkerült az irattárból Ottovayné Ecsedi Klára nem publikált írása is - valószínűleg számos munkatárs véleményét tükrözi. Korabeli reformdolgozatokból vett idézetekkel 213 Havas Katalin: Szubjektív hangulatjelentés az elmúlt öt esztendőről, avagy könyvtárak és rendszerváltás. 1-2. rész. = Könyvtári Híradó, 1994.11. sz. 1-3. és 12. sz. 3-5. p. 214 Havas Katalin: Elképzelésem munkahelyemről, ami meggyőződésem szerint nincs válságban. 1989. február 1. Gépirat, 14 p. ill. Könyvtári Híradó, 1989. 2. sz. 1-4. p. 215 A FSZEK megújítási törekvéseiben keveredtek az igazgatás és ellátás, a szervezési és a szakmai kérdések. Vagy a pénz hiányzott a tervekhez, vagy a könyvtárosi érdekek miatt ragaszkodtak a megszokotthoz. Az alapítók álláspontja világos volt. Dienes László: „a centralizált szervezet előnyei elsősorban anyagiak, centralizálunk, hogy decentralizálhassunk." Szabó Ervin megtoldotta: „az erők centralizálása és a szolgáltatások decentralizálása" a megoldás. Vö. Dienes László: Centralizáció a könyvtárügy terén. = Népmívelés, 1911. 12. köt. 84-89. p. 216 Jakubecz Ilona: „Nem a részek összege, hanem szintézise." 1989. szeptember 19. Gépirat, 27 p. ill. erős rövidítéssel Könyvtári Híradó, 1989.11. sz. 3-5. p. Jakubecz kéziratán a dátum (X. 11.9 óra) és a helymegjelölés az anyag megvitatására utal. A vitáról a jelentések nem szóltak. Az valószínűsíthető, hogy a vita eredményei megjelentek a változ(tat)ásokban.
