Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
318 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A RENDSZERVÁLTÁS ÉVEI A hazai, mindenekelőtt a köz(művelődési) könyvtárügyben a szakmai modellváltás megelőzte a politikai-társadalmi rendszerváltozást.208 A könyvtári váltás előkészítése korábban kezdődött és több tekintetben a gyakorlatban is megtörtént. Ebben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár élenjárt, példát mutatott. A politikai rendszerváltás a könyvtárügyet felemás állapotban érte. Régóta tartott a fejlettebb országok figyelemmel kísérése, gyakorlatuk adaptációja. 1987-ben azonban a könyvtárügy legfőbb vezetői nem voltak elég merészek. A fejlesztéssel kapcsolatos minisztériumi előterjesztés az 1981. évi IV. országos könyvtárügyi konferencia szakmai fejlesztési koncepciójához nyúlt vissza. A FSZEK évtizedes törekvései, újszerű könyvtárfelfogása, szolgáltatási változtatásai nem emelkedtek az országos könyvtárpolitika rangjára. Közkönyvtárügyünkben Észak- és Nyugat-Európa törekvéseinek adaptálása jelent(het)ett rendszerváltást. Magyarország e téren a volt szocialista országokat sok tekintetben megelőzte. Némely vonatkozásban „az 1980-as évekre egy európai mércével is mérhető könyvtárügy állt elő."209 Az információs technológia által kikényszerített paradigmaváltás a közkönyvtárügyben egybeesett a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális rendszerváltás nehézségeivel.210 A könyvtárosok nem készültek fel a Gutenberg alapozta könyvtárból az elektronikus könyvtárra való átmenetre, noha régóta zajlott az automatizált, integrált, újfajta könyvtárak kialakulása. A könyvtári számítógépesítés, az új technikák, új szolgáltatások bevezetése költségvetési fedezet nélkül, elsősorban külföldi, csak részben hazai alapítványi források megszerzésével, vagy saját erőből történt. A pénzszerzést, az új technikát tanulni kellett. Új információszerzési, -felhasználói kultúrát kellett teremteni. A könyvtárosoknak a szakma, önmaguk átformálását kellett tanulniuk, ismereteik újakkal 208 Az 1989-90-ben végbement fordulat történeti értelmezése nem történt meg. Általában így nevezik azokat a változásokat, melyeket az egy párti diktatúráról a többpárti demokráciára való átmenettel, a szovjet megszállás megszűnésével, a tulajdonviszonyok változásával, az önkormányzatiság és az alkotmányos jogrend helyreállításával stb. írnak le. Ennek taglalása nem lehet itt feladat. 209 1987. november 24-én az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága, majd kezdeményezésére az Országgyűlés Kulturális Bizottsága 1988. április 27-én megtárgyalta a könyvtárügy helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló MM előterjesztést. Ezt, az MKE elnökségének javaslatait, az Agitációs és Propaganda Bizottság állásfoglalását, az MM intézkedési tervét lásd Könyvtáros, 1988. 6. sz. 317-325. p. (idézet: 317. p.) Az országgyűlési bizottság e téma tárgyalásakor (már) nem volt határozatképes. 210 Papp István: A magyar közművelődési könyvtárak a 90-es évek kezdetén. = Könyvtáros, 1990. 7. sz. 387. p.
