Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
302 A főváros könyvtárának története 1945-1998 könyvtárak (OSZK, Gorkij, valamint a 1982-től157 a FSZEK Zenei Gyűjteménye) ez idő tájt csak helyben hallgatást tettek lehetővé. A Dagály utcai főkönyvtár 1982-ben kezdte a kölcsönzést. Az első teljes évben, 1983-ban 2554 látogatójának 5628 db hanglemezt adott kölcsön. Nemcsak az otthoni zenehallgatást, de a nyelvtanulást is szolgálták. A külföldön is érdeklődést kiváltó, itthon új szolgáltatás fokozott ellenőrzést, lemeztisztítást, komoly többletmunkát igényelt.158 Az 1/1984-es főigazgatói utasítás a VIL, a X., a XI., majd megnyitásuk után a XIII., XVIII., XIX., XX. és XXI. kerületi főkönyvtárakat jelölte ki térítéses hangmásolásra. 1986 táján fordulat következett be a hálózatban: újabb és újabb egységekben vált a szolgáltatás részévé a nem-nyomtatott dokumentum. Egyre inkább az a nézet alakult ki, hogy ezek az új dokumentumok a régiekkel egyenrangúak, a gyűjteménybe és a szolgáltatások közé integrálódnak. Az 1985-86-87-es évkönyv szerint a beszámolási időszakban jelentékenyen nőtt az audiovizuális dokumentumok kínálata, a ráépülő szolgáltatások sora. 1987-ben 17 helyen folyt az AV-dokumentumok kölcsönzése. A helyben hallgatók száma 1983-ban 36 204, a kölcsönzőké 5204, a kölcsönzött dokumentumoké 12 698.1984-ben kezdődött a hálózatban a kazetták kölcsönzése az V, IX. és XIII kerületi főkönyvtárban: 532 kölcsönző 10 959 dokumentumot vitt el. 1985 végén vizsgálat kezdődött 24 számottevő hangzó állományú könyvtárban.159 Az első benyomások felhívták a figyelmet a komolyzenei arisztokratizmusra, a használói (egyéb zene iránti) igények és a kínálat, szolgáltatások közt feszülő ellentmondásra. A szolgáltatásra rányomták bélyegüket a hetvenes évek zenei könyvtári elvei: több ezres prézens állományra építve a helybenhasználat az alapszolgáltatás. A kézi- könyvtári állomány túlméretezett volt. Erősen tartózkodtak a kölcsönzéstől. (Később tapasztalhatták, hogy a kölcsönzés olyan műveket is keresetté tett, melyeket korábban nem használtak.) A tárolás a tartalmi szempontok helyett a dokumentumtipológiát vette figyelembe. A zsgálat rámutatott: a zenei gyűjteményekben folyó munkát is a használók elvárásai szerint kell átalakítani. Időközben a VII., Rottenbiller utcai fiók gyűjtőkörét a rock felé mozdították el az igények alapján.160 Az MKE 1987. évi vándorgyűlésén a módszertani és a zenei szekcióban a társadalmi kereslet és a könyvtári kínálat viszonyát vitatták meg. Szalui Ágnes, a Zenei Gyűjtemény vezetője - az 1985-ös felmérésből és a vitákból - levonta a következtetéseket: a FSZEK híradójában megjelent írása a használói igények alapján megszervezett, rendszerbe foglalt zenei hálózat programja volt.161 157 Vö. Könyvtári Híradó, 1980. 3. sz. 37. p. 158 Mucsi Katalin: Új szolgáltatás bevezetése az 1. sz. kerületi könyvtárban. = Könyvtári Híradó, 1980.1. sz. 16-19. p. 159 Erről előzetes olvasható Donáth Katalin, M.: Néhány gondolat a zenei részlegekről. = Könyvtári Híradó, 1986. március, 4-5. p. 160 Kály-Kullai Károly: „A feje tetejéről a talpára." Zenei Gyűjtemény a VII. kerületi könyvtárban. = Könyvtári Híradó, 1986. július-augusztus, 2-3. p. Az MKE szolnoki vándorgyűlésén 1987 augusztusában is bemutatta és az erről beszámolót Könyvtár- marketing - rock címmel közölte (Könyvtári Híradó, 1987. 9. sz. 3-4. p.) 161 Jegyzetlapok a szolnoki vándorgyűlésről. = Könyvtári Híradó, 1987. 9. sz. 3. p.
