Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 27 A szabad művelődési koncepció képviselői Amíg Szentkuty törekvései a múlt konzerválására épültek, a könyvtár más, fiatalabb munkatársai, akik már korábban is kritikusan szemlélték a Horthy korszak társadalom- és művelődéspolitikáját, az új történelmi helyzetben új, aktívabb, közvetlen társadalmi szerepet is vállaló könyvtári program kialakítását javasolták. A könyvtárak fizikai újjáépítésének spontán, közös és sikeres munkája is lendületet adott terveiknek. Elképzelésük közel állt az 1945-1947-es évek szabad művelődési kezdeményezéseihez, hivatkozási alapul Szabó Ervinig nyúltak vissza. A könyvtárpolitikai kérdésekkel korábban nem foglalkozó Hamvas Béla 1945. május 31-én kétoldalas előterjesztéssel fordult egyenesen a polgármesterhez, - a jelek szerint teljesen öntevékenyen - és a fasizmus idején deformálódott könyvtár reorganizációját javasolta.19 Hamvas a könyvtár jövő feladatát abban látta, hogy a korábbi német szellemi befolyással szemben „a legszélesebb néprétegre hatva az egészséges, józan és reális szellemet fokozatosan érvényesítsük. A legelső feladat, hogy az eddig főként kiváltságosok számára fenntartott könyvtári rendszeren változtatni kell ... az eddigi 14 fiók helyett legalább 30 fiókot kell létesíteni. A második feladat: a tudományos központ, mint Szabó Ervin idejében, tűzze ki feladatul, hogy állandóan kísérje figyelemmel a társadalmi, politikai, gazdasági és szellemi életet, aktuális kérdésekre vonatkozóan adjon ki sűrűn tájékoztató bibliográfiákat" s mindezt annak az érdekében, „hogy a köztudat kollektív szellemben vezethető legyen." Hamvas levele mindenkit zavarba ejtett, szereplését egyik táborban sem tartották kívánatosnak. A baloldal fenntartással fogadta Hamvas akcióit, a régi vezetőség pedig Hamvas levelében olyan támadást látott, amely az adott kényes politikai helyzetben árthatott pozíciójának. Szentkuty a polgármester számára terjedelmes választ írt,20 azzal érvelve, hogy saját fejlesztési programja lényegében tartalmazza a Hamvas által kitűzött célokat, de a realitásokhoz igazított ütemezéssel. A szabad művelődési irányzat szellemi vonulatába tartozik a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár Baráti Egyesületének koncepciója is. A Kővágó József polgármester által is támogatott 1946-os tervezet a könyvtárat elsősorban az újjáépítési feladatok dokumentációs bázisává kívánta tenni.21 A terv szerint a könyvtár szervezeti keretében Magyar Újjáépítési Szakkönyvtár és Magyar Újjáépítési Adatszolgáltató Központ, valamint Duna- völgygazdasági Szakirodalmi Gyűjtemény alakult volna ki. A forrásokat ehhez társadalmi erőből kívánták biztosítani, „az elismert politikai pártok, a szakszervezetek, az érdek- képviseletek, a tudományos és gazdasági testületek, az irodalom és a művészetek intézményei" bevonásával. A tervezet szerint az egyesület „messzetekintő nemzeti törekvést indít meg," mely azonban csak azok segítségével lehet sikeres, „akik hisznek a magyar munka, a magyar szellem, az egész magyar élet megújulásában." 19 Hamvas Béla levele a polgármesterhez 1945. máj. 31. Fővárosi Levéltár 221.762/XI- 1945. Polgármesteri Hivatal iratai. 20 Szentkuty Pál a polgármesternek, Budapest, 1945. jún. 19. Fővárosi Levéltár 221.762/45/XI - 1945. 21 A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár Baráti Egyesülete munkaterve és ügyrendje. 1946. Budapest Székesfőváros házinyomdája. 3 lap.
