Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 25 (nem csak apja, Tóth Árpád, hanem a baloldali írásaiért börtönviselt férje, Hollós Korvin Lajos érdemeiért). A könyvtári alkalmazottaknak ez az új csoportja már jól ismert, illusztris nevekkel is gazdagodott. Rövid időre a könyvtárba került Gyergyai Albert, (1945 márciustól novemberig), majd hosszabb időre (1947 áprilisig) Komlós Aladár, s ugyancsak hosszabban Babits Mihályné, Dégh Linda, Tamkó Sirató Károly, Geréb László. A Kőhalmi Béla jellemzése szerint „egyébként kitűnő, de a könyvtári világban ismeretlen emberekkel" nemcsak a literátorok tábora növekedett a könyvtárban, hanem erőteljes képviseletet kapott a baloldali értelmiség is. A bekerültek nem kis része a Horthy-korszakban tanúsított radikális magatartásával érdemelte ki a könyvtári státust. (Terescsényi sajtóvétségért 6 hónap börtönbüntetést kapott, Tiborc Zsigmond 3 év börtönt, Tiszay Andor rendőrségi felügyelet alatt állt, Kis Ferenc pártmunkás és partizán volt.) A frissen bekerültek a szakmai alapismereteket az 1946 október-novemberében rendezett kéthónapos könyvtárosképző tanfolyamon sajátíthatták el, ezen az intézmény 41 dolgozója vett részt, felerészben diplomások.15 Az újonnan érkezők közül csak kevesen váltak meghatározó módon a könyvtár szellemi életének részévé. Kivételt jelentett néhány speciális területen működő szakember, akik a háború után lettek a könyvtár alkalmazottai, és sajátos ismereteik képessé tették őket egy-egy szakrészleg vezetésére. Ilyen személyiség volt a kiváló orientalista Telegdi Zsigmond, akinek Dávid Antal lépésenként átadta a Keleti Gyűjtemény vezetését; a zenei szakíró és ismeretterjesztő, (egy időben operaházi dramaturg) Balassa Imre, aki 1947-ben egy zenetörténeti gyűjtemény alapjait vetette meg, és mindenekelőtt Tiszay Andor, aki a hányatott múltú Színháztörténeti Gyűjtemény vezetését kapta feladatul. A polihisztor - író, újságíró, színi rendező, világvándor - Tiszay 1945-ben az Operaház főtitkára lett, konfliktusai miatt azonban rövidesen a Fővárosi Könyvtárba helyezték át. Vándorévei ezzel véget értek: nyugdíjazásáig, 1961-ig itt maradt s a könyvtár színes, eredeti egyéniségévé vált. A korszak érdekessége, hogy a Krisztina körúti (11. sz.) könyvtárban rövid ideig egymás mellett dolgozott Babits Mihályné, Tersánszky J. Jenőné és Szász Károlyné Gille- mot Katalin. Szépirodalmi műveiben Bárány Tamás örökítette meg könyvtári élményeit.16 Az értelmiség könyvtári jelenlétét illetően más irányú mozgás is történt. Hajdú Henrik igazgatói működésének első hónapjában arra kérte a polgármestert, „hogy Hamvas Béla főtisztet a könyvtárból elhelyezni és a közigazgatás más ágába szolgálatra beosztani méltóztassék." A polgármesteri hivatal még aznap válaszolt: „A hivatali szolgálat érdekében Hamvas Béla könyvtári főtisztet a Fővárosi Könyvtárból a központi lakáshivatalhoz áthelyezem." - El kellett hagynia a könyvtárat az osztályozó és dokumentációs szakembereként ekkor már országos (sőt: nemzetközi) hírű Veredy Gyulának is.17 A könyvtárossá válásnak volt egy keveseket érintő, de utóbb fontossá lett útja is: 1943-44-ben a Szociáldemokrata Párt könyvtárosi tanfolyamot szervezett a párt kerületi könyvtáraiban illetve a szakszervezetekben dolgozó társadalmi munkás könyvtárosok számára. (Az előadások során Szabó Ervin könyvtárpolitikáját is ismertették.) E tanfolyam hallgatója volt a fiatal Dobos Piroska és Nyilas Márta. 1945-ben mindketten megis15 Lásd: Könyvtárosképző tanfolyam előadásai. Szerk. Németh Endre. Soksz. Bp. 1946. 619 p. 16 Bárány Tamás: Csigalépcső. Regény, 1956. - Téves kapcsolás. Elbeszélések, 1969. (Egy novella az óbudai 8.SZ. könyvtárban játszódik.) 17 1946. márc. 7-én. - 1947-től nyugdíjazásáig az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott.
