Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
Új stratégia - régi tehertételek 245 szaka volt. Több kísérlet történt a két könyvtártípus tevékenységének, gyűjtőkörének összehangolására.130 A legnagyobb változást az iskolákkal való új kapcsolat jelentette. Az új tanterv az általános iskolák 3. osztályában kötelezőként írt elő egy könyvtárlátogatást, ennek messze vivő következményei lettek. Vargha Balázs jellemzése szerint: „Tíz évvel ezelőtt [az 1960-as évek közepén. K.S.] még általános volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyermekkönyvtárosainál a panasz, hogy az igazgatók, tanárok nem ismerik eléggé a könyvtár munkáját, a könyvtáros kezdeményezéseit bizalmatlanul fogadják. Most viszont - Goethe bűvészinasaként - fuldokolnak néha az áradatban. [...] Hogy bírják fogadni a jelentkező csoportokat, ha tovább emelkedik a számuk? Nemcsak a könyvtárhelyiségekben nincs elég hely, hanem a naptárban sincs ehhez."131 A „könyvtári órák" igényessé tételét több módszertani kiadvány szolgálta.132 A „tankönyvtári" feladatnak is megfelelni kívánó gyermekkönyvtárak az önálló katalógushasználat fejlesztése érdekében módosították az állomány elhelyezési rendjét, (amelyet 1960-ban alakítottak ki, s mely országosan elfogadottá vált). A szabadpolc tematikus csoportjait, („gyermekvilág", „történelmi regények", „kalandos történetek" stb.) nagyrészt összevonták, megszüntették, azzal a céllal, hogy a gyerekeket a katalógus használatára neveljék. A változtatást - amelyet 1979-ben a hálózatban általános érvénnyel bevezettek - könyvtárosi viták kísérték.133 A 70-es évek végén az iskola és a közkönyvtárak együttműködése nyomán új könyvtártípus is született: az iskolába helyezett, közös iskolai-közművelődési (gyermekikönyvtár. A tanácsi könyvtárak iskolába telepítése Budapesten már a 60-as évek végén is szóba került, akkor a tanács Népművelésügyi Osztálya még elutasította, mondván, hogy ezzel eltorzul az iskolai könyvtári funkció, 1971-ben azonban a Végrehajtó Bizottság már a közös ellátás formáinak kialakítása mellett foglalt állást.134 A Szabó Ervin Könyvtár vezetősége a 70-es évek elején a teljes iskolai könyvtári hálózat fokozatos átvételére is gondolt, a végrehajtás nehézségei azonban ezt az irreális tervet rövidesen elsorvasztották. A közös iskolai-tanácsi könyvtárat eredetileg a kis települések számára ajánlotta a 18 éven aluliak könyvtári ellátásának irányelve, mégis a helyhiánnyal küszködő városi könyvtárak honosították meg, esetükben az iskola a fiókkönyvtárak szállásadójává vált. 135 Ilyen közös könyvtár nyílt többek között az Őrmező lakótelepen a Menyecske utcai iskolában, Újpalotán, Pesthidegkúton, a XI. kér. Albertfalvi úti iskolájában. 130 Ballér Endréné [az iskolai könyvtárak budapesti vezető szakfelügyelője]: Az iskolai és gyermekkönyvtárak gyűjtőköre. In: Könyvtári Híradó, 1975.1. sz., 27-28. p. 131 Vargha Balázs: A budapesti gyerekkönyvtári munka. Felülvizsgálati jelentések összesítése. 1976. Gépirat, 31 p. - In: Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi Szakkönyvtár 4-3242. 132 Könyvtári órák. Forgatókönyvek. Szerk. Bánhegyi Gyuláné. FSZEK, 1978. - Csoportos foglalkozások a gyermekkönyvtárakban. Szerk. Bánhegyi Gyuláné. FSZEK, 1977. (Egy pályázat három nyertes írása). 133 Bánhegyi Júlia: A gyermekkönyvtárak szépirodalmi állományának elhelyezése. - In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1979/1980. 93-101. p. - Vargha Balázs állásfoglalása: A betűrend diadala és nyomorúsága. - In: A Könyvtáros, 1977. 8. sz., 466-469. p. - Bánhegyi Júlia válasza: A könyv-kiemelés rendjét időnként változtatni kell. In: A Könyvtáros, 1978. 2. sz., 83-86. p. 134 Budapest Fővárosi Tanács - Népművelési Osztály: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az iskolai ifjúsági könyvtárhálózat együttműködése. 1967. febr. 17. - Javaslat az általános iskolás korú gyermekek könyvtári ellátásának fejlesztésére. Elfogadta a Végrehajtó Bizottság 1971. okt. 6-án. 135 Katsányi Sándor - Vargha Balázs: Gyerekek, könyvtárak, iskolák. In: A Könyvtáros, 1977.1. sz., 3-8. p.
