Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
228 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Révész Ferenc a könyvtár előterében leleplezte Szabó Ervin portréját, Janzer Frigyes alkotását. A napi sajtó elismerően,71 a szakmai sajtó késve és visszafogottan tájékoztatott az új intézményről. AZ ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA ÉS FELTÁRÁSA A Fővárosi Könyvtár történetében az 1970-es volt az első olyan évtized, amelyben az állomány gyarapítása egyenletesen, zavartalanul, zökkenők és kitérők nélkül történt. A könyvtár teljes állománya (a Központ és a hálózat együtt) az 1970-es 2,5 millió dokumentumról 1979-re 3,6 millióra emelkedett. A gyarapítás elvi kérdéseit a 60-as években tisztázták, azok lényegileg nem módosultak. A statisztikai adatok ismeretében úgy gondolhatnánk, hogy a korábbi évtizedek rapszodikussága, hiányosságai és a jogos panaszai után az elégedettség évtizede következett. A könyvtárosok (és az olvasók) mégsem így érezték. Ennek oka a könyvtár alapproblémájára vezethető vissza: A Szabó Ervin Könyvtárnak úgyszólván minden egysége szűk helyen szorongott, a „megtelt" tábla szinte bárhová kitehető lett volna. A könyvtárak tényleges gyarapodásának a helyhiány szabott határt: az új könyvek elhelyezése csak az inkurrens könyvek szükséges kivonásán messze túllépő, kényszerű állományapasztás árán volt lehetséges. Az olvasók által is érzékelhető gyarapodás ezért lassúbb ütemű volt, mint a beszerzési keret növekedése. Ehhez járult még, hogy az új könyvek jelentékeny hányadát a létesítendő (vagy remélt) új nagy könyvtárak számára kellett tartalékolni. (Az új kőbányai könyvtár pl. a felkészülés néhány éve alatt 40 ezer új könyvet kapott.) Mindezek következtében az egyes kerületek ellátottsága rendkívül egyenetlenné vált, s a különbségek ollója nem zárult, ellenkezőleg, egyre szélesebbre nyílt. 1975-re sikerült elérni az egy lakos: egy kötet ellátottsági szintet (ez azonban csak fele volt az országosan ajánlottnak) némelyik kerületben (pl. XL, XVIII.) azonban ennek csak a felénél tartottak, szerencsésebb kerületekben viszont a duplájánál. Az ellátás egyenetlenségei a könyvtártelepítés problémáit tükrözték, jelezve, hogy a kérdés csak radikális szervezeti változtatásokkal oldható meg. Az új hálózatfejlesztési elv állománypolitikai következményei Az 1976-ban kidolgozott új hálózatfejlesztési koncepció legfőbb hozadéka a korábbi állománygyarapítási politika újragondolása és módosítása volt. Az új elveket az 1976/77-ben kiadott három gyűjtőköri szabályzat - Szabó Jánosné Richlich Ilona és Benkőné Bartha Ilona munkája - foglalta össze.72 * * * * Az alapfokú szolgáltatást nyújtó kis könyvtárakkal szemben támasztott követelmények lényegesen módosultak. Korábban ezeknek a kis könyvtáraknak is kötelességük volt minden fontosnak ítélt könyv megvétele. Ennek következménye az 71 Felavatták a Budapesti Művelődési Központot és könyvtárat. In: Népszabadság, 1979. júl. 4 - Tévesen 1800 négyzetméteres könyvtárról ír. 72 Szabó Jánosné [Richlich Ilona], Benkőné Bartha Ilona: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár részleges felsőfokú könyvtárainak gyűjtőköri szabályzata. 1976. 20 p. - uők: Középszintű kerületi könyvtárak gyűjtőköri szabályzata. 1976.10 p. - uők: Alapfokú szolgáltatást nyújtó könyvtárak gyűjtőköri szabályzata. 1977.14 p.- L. még: Sz. Richlich Ilona: Új gyűjtőköri szabályzatok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1977/1978. 134-139. p.
