Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
Új stratégia - régi tehertételek 231 (1975-től), 1976-ban pedig az új kispesti és a Karinthy Frigyes úti könyvtár követte őket. A hanglemezeket eleinte csak helyben lehetett hallgatni; a kölcsönzést először az új kelenföldi könyvtár vezette be (1979 szeptemberétől), másodikként a József Attila lakótelep (48. sz.) könyvtára. A vizuális dokumentumok szolgáltatására (ha eltekintünk a jóval korábban megjelenő diafilmektől) először Kőbányán került sor. 1975-től rendszeresen gyűjtötték a kereskedelmi forgalomba kerülő diapozitív képeket, sorozatokat, majd 1977-től a gyűjteményt a könyvtárhasználók rendelkezésére bocsátották. Az évtized végére a könyvtár több mint 200 diapozitív-sorozata mintegy 8 ezer képzőművészeti, természettudományi, irodalmi és földrajzi felvételt tartalmazott. A kereskedelemben kapható AV anyagok kb. 80 %-át megvásárolták. A képeket főleg a különböző könyvtári foglalkozásokhoz használták, szemléltető anyagként. A példát rövidesen a kispesti (25. sz.) majd a kelenföldi (3. sz.) könyvtár is átvette. Kőbánya rövidesen kiterjesztette gyűjtőkörét a poszterekre és plakátokra is, ezeken kívül mozgófilmet is gyűjtött.77 Az állománnyal kapcsolatos problémák a Központi Könyvtárban 1978. január 1-jétől az állománygyarapítást alapjaiban befolyásoló változás történt: ekkor lépett életbe a kötelespéldány-szolgáltatás új rendje, mely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat az ún. „biztosított részesedésű" könyvtárak közé sorolta a társadalomtudomány kijelölt ágazatainak könyv- és folyóirattermését illetően. Ez egy csapásra megváltoztatta az állománygyarapítás belső arányait: eddig a kötelespéldány részesedés 4- 6 % volt, 1978-ban 37 % lett. Előnyét elsősorban Budapest Gyűjtemény élvezte (számos kisnyomtatványhoz jutott hozzá), valamint a szociológia, mely most a kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek tucatjával gyarapodott. Ezzel szemben a megőrzési kötelezettséggel beözönlő hatalmas anyag, - pl. a 400 periodika, köztük az érdeklődésre itt alig számító vidéki napilapok - súlyos gondot is okoztak. A könyvtár a leltárba vétel aktusán túl nem tudta teljesíteni a feldolgozói feladatokat, és nem sikerült megoldást találnia a megfelelő tárolásra, megőrzésre sem.78 A 70-es években lényeges előrelépés történt egy több évtizede elhanyagolt területen: az értékes régi állomány számbavétele és védelme terén. 1975 tavaszán állomány- védelmi program indult az Országos Széchényi Könyvtár két szakértője, Kozocsa Ildikó és Óvári Sándor javaslata alapján. Kataszter készült a megvédendő művekről, függetlenített könyvhigiénikust állítottak munkába, a „könyvgondozó szoba" létesítésével megalapozták a restaurátori laboratóriumot. A következő években több ezer ívet lamináltak,79 több tízezer értékes bőrkötést kezeltek, megkezdődött a mikrofilmezési program. 1976-tól a könyvtár az Országos Széchényi Könyvtáron keresztül bekapcsolódott az antikvák illetve a régi magyar nyomtatványok számbavételének országos programjába. Erre a feladatra Kiinda Mária - aki a régi állomány védelmének és feltárá77 Bíró Ferenc - Jakubecz Ilona: AV-gyűjtemények a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. - In: Audio-vizuális Közlemények. 1980. 1. sz., 27-29. p. 78 A kötelespéldány okozta problémákról: Révész Ferenc levele Kondor Istvánnénak a Kulturális Minisztérium Könyvtárosztálya vezetőjének 1976. júl. 15. - FSZEK irattár 865.10-38/2/76. - L. még: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1977/1978. 8. p. 79 A papír mindkét oldalára átlátható védőréteget sajtoltak.
