Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
Új stratégia - régi tehertételek 217 jelentős részének műszaki állapota katasztrofális" - írta Révész Ferenc egy belső jelentésben.40 Mintha minden összeesküdött volna a könyvtár ellen: a Hamzsabég úti nagy duplumraktár padlózata alól az 1970. június 9-i zivatar kimosta a földet, a betonpadló beszakadt, a raktárát 20 centis víz öntötte el, az alsó polcokon levő könyvek eláztak, az állványok megdőltek, életveszélyes állapotot okoztak.41 A felújítások vontatottan haladtak. Az újpesti (28. sz.) könyvtár 14 hónapig, a rákosszentmihályi (45. sz.) 9 hónapig, az óbudai Fő-téri (8. sz.) egy évig volt zárva, noha a felújítás ezeken a helyeken nem képezett területnagyobbodást. Kedvezőbb, mert növekedésseljáró volt az átalakítás a Kulich Gyula téren (44. sz.) és a Gutenberg téren (9. sz.). A forgalomból kieső könyvtárak problémáját Révész Ferenc elemekből összeállítható ÉRDÉRT faházakkal kívánta ideiglenesen megoldani, ezek felállítását azonban a hatóságok nem engedélyezték. A Fővárosi Könyvtár, amely korábban az alapítások légkörében élt, nem is igen volt felkészülve a tömeges felújításra. Ezeket a munkákat először a Soroksári Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet karbantartó és szolgáltató részlegének adták ki, amelynek tevékenységét azonban az állandó késedelem és a szűnni nem akaró könyvtárosi reklamációk kísérték. Javult a helyzet, amikor a Gazdasági osztály mellett 1971-ben külön műszaki osztályt hoztak létre. 1973-ban némileg megtört a jég. Végre megjelentek - ha nem is a megálmodott nagy kerületközi könyvtárak - a korszerűség irányába mutató új létesítmények. A II. kér. Marczibányi téren a gyermek- könyvtár (26. sz.) kapott megfelelő helyiséget, október 29-én pedig ünnepélyes körülmények között megnyílt a soroksári (35. sz.) könyvtár új épülete.42 Ebben a könyvtár 480 négyzetméterhez jutott, az alsó szinten a felnőttek kölcsönzője és olvasóterme, a felsőn a gyermekrészleg és zenei gyűjtemény kapott helyet. Állandó kiállítóterme, a Kisduna Galéria a település művészeti életének egyik alapintézménye lett. - Ezt a könyvtárat már az országos könyvtárpolitika is elismerte: „Petőfi emlékkönyvtár" címet kapott, Budapest könyvtárai közül egyedül.43 1973-ban lerakták az új kőbányai épület alapkövét, s ugyancsak 1973-ban indult meg az időszak legnagyobb fővárosi könyvtári vállalkozása: a bibliobusz. 40 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár helyzete 1966-1971. Gépirat. [A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága számára készült beszámoló] Bp. 1972. jún. 17. 9. p. 41 Jegyzőkönyv 1970. jún. 17. - FSZEK irattár, 865.11-22/570. 42 Soroksáron 1950-ben 30 négyzetméter alapterületen indították a könyvtárat, az épületet 1963-ban életveszélyessé nyilvánították, bezárták. 43 Földes László: 30=480 ??? - In: Könyvtári Híradó, 1973. 4. sz., 6-8. p. - Bárány Lajos [a könyvtár vezetője]: Munkában a soroksári 35-ös könyvtár, uo. 1974.1. sz., 8-10. p. - Petőfi-emlékkönyvtár Soroksáron. In: Nép- szabadság, 1973. okt. 30. - [Páldy Róbert:] Új könyvtár Soroksáron. In: A Könyvtáros, 1973. 12. sz., 730- 731 .p.
