Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
218 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Indul a bibliobusz A hetvenes évek elejének legsikeresebb, egyértelműen a modernizáció felé mutató vállalkozása a bibliobu- szos ellátás megszervezése volt. A könyvtári buszok bevezetésének gondolata a magyar könyvtárügyben már korábban is megjelent: Sebestyén Géza 1947 után ilyen ellátást is tervezett, majd a hatvanas évek elején ismét felmerült országosan is, a Szabó Ervin Könyvtárban is (itt a megszűntetett villamoskönyvtárak pótlására); ezek a tervezgetések azonban akkor eredménytelenek maradtak. Az 1960- as évek végén, mikor a Szabó Ervin Könyvtár vezetősége előtt nyilvánvalóvá vált, hogy nem célszerű a kis alapterületű, rossz feltételekkel működő könyvtárak számát növelni, de az ellátatlan területek kérdését mégis meg kell valahogyan oldani, Szőke Tiborné franciaországi tanulmányútja után ismét javasolta a bibliobusz bevezetését.44 A legnagyobb gondot a megfelelő járműhöz való hozzájutás jelentette. Bár a szocialista országok gazdasági együttműködési (KGST) megállapodása értelmében a magyar járműipar az autóbuszok és a speciális teherautók gyártására szakosodott, és a könyvszállító buszra több szocialista ország is vevő lett volna, a nehézkes és rugalmatlan ipari termelés visszautasította ezeket a várhatóan kevés darabszámra irányuló igényeket. A Szabó Ervin Könyvtár első próbálkozásai a Győri Vagon és Gépgyárnál és az Ikarusz Gyárnál szintén kudarcba fulladtak, de ez a könyvtár szívósabb volt a többieknél, és végül egy „kisipari" megoldást talált: az Ikarusznál készült vázhoz a belső berendezést a Mezőfalvi Szövetkezet építette be a járműbe. 1970 augusztusban a könyvtár megrendelt egy Ikarusz 250 típusú buszt ülések és belső berendezés nélkül, majd megbízta az Iparművészeti Vállalat Formatervező Irodáját - Kumor Gyula mérnököt - a belső tervezéssel. Az 1971 júliusában jóváhagyott terv alapján a Mezőfalvi XXI. Pártkongresszus Utján Termelőszövetkezet készítette el a belső berendezést. A műszaki átvétel 1972 májusában történt meg.45 Végül is elkészült a mozgókönyvtár. A keresztirányban elhelyezett 55 folyóméternyi 44 A bibliobusz bevezetésének előtörténete: Adonyi Máté György, Hegyi Nándor, Gerő Gyula: A bibliobusz. In: Könyvtáros, 1967. 10. sz., 592-594. p. - FSZEK kezdeményezés: Szőke Tiborné: Mozgókönyvtár. - In: Könyvtári Híradó. 1972. 3. sz., 9-13. p. 45 A bibliobusz történetének és működésének iratai: FSZEK irattár, Mozgó könyvtár c. dosszié 8/3200. A legteljesebb összefoglalások: Cziboly Józsefné - Szőke Tiborné: Bibliobuszok a főváros könyvtárhálózatában. - In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1974/1976.138-180. p. - Mezei György: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mozgókönyvtára működésének eddigi tapasztalatai. Összefoglaló jelentés. Gépirat. Győr. 1976. 19 p. - Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi Szakkönyvtár, Felügyeleti jelentések gyűjteménye.
