Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
212 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A Központi Könyvtár új épülete: tervek, álmok 1970-ben a Fővárosi Tanács utasítást adott: készüljön terv a központ új épületére. 1980-ban a Fővárosi Tanács ismét utasítást adott, ezúttal a tervezések leállítására. A közbeeső tíz évben tervek és variánsok tucatjai készültek. Nagy részük vargabetűnek bizonyult, de a kínálkozó lehetőségek, az utak és a tévutak bejárása mégis hozzájárult egy - jóval később megvalósuló - koncepció kialakulásához.20 Az első nekifutás (1970 - 1974) 1970 tavaszán Hantos János, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke közölte a könyvtárral, hogy határozat született: a Központ új épületet kap, s egyben utasította a könyvtárt a funkcionális terv elkészítésére. A könyvtár előkészítő bizottságot szervezett (első ülése július 20-án volt), és Sallai Istvánt kérte fel a koncepció alapjának kidolgozására, aki Tombor Tiborral közösen rövidesen letette az asztalra programjavaslatát A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új épületének programja címmel.21 A program (amelynek könyvtárpolitikai alapelveit az előző fejezetben ismertettük) egy teljes funkciójú általános gyűjtőkörű könyvtárból indult ki, 18 ezer négyzetméter hasznos alapterületet javasolt, négy szakosított olvasóteremmel (társadalomtudomány, irodalom, művészet, természet- és alkalmazott tudományok), helytörténeti és zenei különgyűjteménnyel. Az építés költségét 135-145 millió forintra becsülte. A funkcionális terv 1970. november 20-ára elkészült, a könyvtár felterjesztette a Tanács Művelődésügyi Főosztályára22, ahol 1971. június 22-én vitatták meg. A Főosztály a terv igényeit túlzottnak minősítette, a tervezett alapterületnek csak a felét tartotta indokoltnak. A könyvtár vezetősége ezzel nem értett egyet, lépéseket tett a kérdés újratárgyalására.23 Az ekkor beállt patthelyzetben került elő ismét a régi, már-már elsüllyedni látszó elképzelés: a problémát a Wenckheim-palota és a két szomszédos épület egybekapcsolásával is meg lehet oldani. Révész Ferenc 1972 májusában a Hantos János VB elnöknek írt levelében már e mellett foglalt állást: „Véleményünk szerint egy új központi könyvtár létrehozása - óriási költségkihatásai miatt - időszerűtlen. Marad tehát, mint lehetőség, a meglevő könyvtár bővítése."24 Révész májusi levelében még megemlítette - lehetséges változatként - az új könyvtár megépítését is, egy hónap múlva azonban a Végrehajtó Bizottság számára írt helyzet- jelentésben már kizárólag a három meglevő épület összevonása szerepelt,25 azzal az 20 Az építési tervek rövid összefoglalása: Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára megújuló épültének tervei. Füstbe ment tervek c. fejezet. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1997/98. 49/50. p. 21 Gépirat. Bp. 1970. 32 p. - Budapest Gyűjtemény. 22 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új épületének tervezési programja. Gépirat. Bp. 1970. 32 p. - FSZEK irattár, Központi Könyvtár terve 1970. feliratú dosszié. 23 Igazgatósági tanács jegyzőkönyve, 1971. aug. 3. - FSZEK irattár. 24 Révész Ferenc levele Hantos Józsefnek 1972. máj. 5. - FSZEK irattár, 341-576/1972. 25 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár helyzete 1966-1971. Gépirat. 1972. jún. 17.14 p. [A FTVB számára készült beszámoló jelentés] - Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi Szakkönyvtár, Jelentések gyűjteménye.
