Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
Új stratégia - régi tehertételek 213 indokkal, hogy ezt az eredetileg tervezett 200 millió forint helyett 50 millióból is meg lehetne oldani. (A kiköltöztetendő diákkollégium kárpótlására 20 milliót, az átépítések költségeire. 30 milliót terveztek.) A Végrehajtó Bizottság elé már csak ez a változat került. A megoldás csaknem mindenkinek tetszett, a könyvtár dolgozóit is tájékoztatták róla a Könyvtári Híradó hasábjain: „A korábbi (elvetélt) programoknál reálisabbnak tartjuk a jelenlegit, és bízunk benne, hogy azt a Főváros vezetősége még ebben az évtizedben megvalósítja" - írta Remete László.26 Ellenvélemény a Könyvtártudományi és Módszertani Központ részéről hangzott el: „A mostani épület bővítése csak ideiglenesen oldaná meg a könyvtár problémáját. Megítélésünk szerint a végleges megoldás sokkal gazdaságosabb, mint a jelenlegi épület toldozgatása."27 A könyvtár viszont sietve kidolgozta konkrét elképzeléseit: 1973 májusában Kertész Pál nevével jegyezve, meglehetősen sebtében összeállítva elkészült a három épület hasznosításának terve. (A Reviczky utcai épületbe szolgálati helyiségek kerültek volna, a Baross utcai új épületbe műszaki részlegek, gyermekkönyvtár, folyóirat-olvasó, zenei könyvtár.)28 Ez a terv az irodahelyiségek alapterületét növelte volna meg indokolatlanul és aránytalanul, és nem vette figyelembe a Wenckheim-palota műemlék jellegét - mint azt a Művelődésügyi Főosztály Műszaki irodája felrótta.29 1974-ben már megalapozottabb építészi terv is készült a meglévő épületek felhasználására. A Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BUVÁTI) mérnöke, Pomsár János új javaslatot dolgozott ki: a Wenckheim-palotát elsősorban hivatali és reprezentációs célokra kívánta felhasználni, a Reviczky utcába raktárakat helyezett volna, a Baross utcai épület helyére építette volna fel az új szolgálati tereket.30 A tervek arra épültek, hogy a főváros 1975-76-ban egy nagyméretű diákotthont létesít, abban helyezik el a Reviczky utcai épület 110 kollégistáját. Ez lett volna a megoldás kulcsa. Az idő múlt, a diákotthon építése meghiúsult, a kollégisták a Reviczky utcában maradtak. Az álmodozás-tervezés első szakasza eredménytelenül véget ért. Messze szárnyaló tervek (1975 - 1980) 1975-ben váratlanul ismét előbukkant a teljesen új könyvtár felépítésének gondolata. Erről Venczel István (Művelődésügyi Főosztály) tájékoztatta Révész Ferencet, aki kérésére elküldte az 1970-ben készült funkcionális építési programokat.31 Öt év után mintha minden elölről indult volna. 1977 tavaszán már konkrét tervek alapján kezdődhetett meg a tervezés: a Fővárosi 26 Remete László: A Központ könyvtári térségének bővítési programja. In: Könyvtári Híradó, 1973. 3. sz., 9. p. 27 Országos Széchényi Könyvtár - Könyvtártudományi és Módszertani Központ: A tanácsi közművelődési könyvtárak építésének távlati terve (1976-1990). Vitaanyag. Bp. 1973.15. p. 28 Révész Ferenc - Papp Györgyné: Feljegyzés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központja fejlesztésével kapcsolatban. Ea.:Kertész Pál. 1973. máj. 5. - FSZEK irattár, 865.11- 28/73. 29 Kádár László: A FSZEK központi épülete fejlesztési terve. 1973. júl. 27. FSZEK irattár, Igazgatósági ülések iratai 1973. 30 Pomsár János - Péterfia Borbála: Építészeti műleírás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Könyvtárrekonstrukció tanulmányi tervéhez. Bp. 1974. 14 p. - Budapest Gyűjtemény - Sallai István: Megjegyzések a tanulmánytervre. 1974. júl. 9. - FSZEK irattár 865.11/74. 31 Révész Ferenc levele Venczel Istvánnak 1975. ápr. 13. - FSZEK irattár 865.11-1/3/75.
