Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A helyét kereső könyvtár. Válaszutak, pályamódosítások 1957-1959
136 A főváros könyvtárának története 1945-1998 5. sz. Közlemény. A forradalom alatt rengeteg röpirat, újság, plakát és egyéb írott, gépelt, sokszorosított és nyomdai úton előállított kiadvány jelent meg, melyek Budapest várostörténete és Magyarország történetének szempontjából fontos okmányok. Kérjük a Kartársakat gyűjtsék ezeket a kortörténeti szempontból fontos írásokat és adják át a Könyvtár „Budapest" gyűjteményének. - A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Munkástanácsa A felhívás eredményes volt. A Szabó Ervin Könyvtárban alakult ki az ország egyik legnagyobb 1956-os aprónyomtatvány-gyűjteménye. Az állományhoz való szabadabb hozzáférés Az ötvenes évek elején - mint azt korábban említettük - a könyvtár erőteljesen korlátozta az ideológiailag nem kívánatos állományhoz való hozzáférést. A Központi Könyvtár kettős gátat épített ki: egyrészt bizonyos könyvek céduláit kiemelte az olvasói katalógusokból (ezzel kb. 50 ezer könyvet zárt el a nem kivételezett olvasók elől) másrészt a többi könyv kiadását is a tájékoztató könyvtáros egyedi - írásos - engedélyéhez kötötte. Most - belső viták után - döntés született a kiemelt cédulák túlnyomó többségének visszasorolásáról. A feldolgozók 1957-ben - a csökkent könyvvásárlás következtében - időt tudtak szakítani erre az időigényes munkára: az év során több mint 150 ezer cédulát helyeztek vissza a betűrendes és a szakkatalógusba.59 A műveletre a könyvtárosi humor műszót is teremtett: „redefasizálás". Továbbra is zárt gyűjteményt képeztek azok a kimondottan fasiszta, háborús és faji uszító könyvek, melyek valami módon a könyvtárban maradtak 1947 után is. Ezek 1956-ig a könyvtár nyilvános kimutatásaiban egyáltalán nem szerepeltek, 1957-től a zárt gyűjteményben (népszerű nevén: a ,,pokol"-ban) őrzött 1523 művet mutattak ki. A Központi Könyvtár olvasószolgálata feloldotta a kikért könyvek személyre szóló engedélyeztetését is. 1957-től a Központi Könyvtár olvasói ismét tájékoztatást kaptak a külföldi szerzeményekről.60 Az Újabb külföldi szerzemények címmel induló új kiadvány61 első füzetének előszava a tízéves megszakításról önkritikusan jegyzi meg: „Egyik jelentős könyvtári funkciónkat hanyagoltuk el." Sejteti az okokat is: „Az ilyen publikáció beszámolás-féle is, kritikát válthat ki és ellenőrzést tesz lehetővé." Az ötvenes években aligha lehetett volna a Központi Könyvtár külföldi, nyugati szerzeményeit következmények nélkül a teljes nyilvánosság elé tárni. Az 1957-ben induló sorozat is válogatott: elhagyta a magyar nyelvű irodalmat, a szépirodalmat, és fontossági szempontok szerint is 59 Uo. ll. p. 60 A Szabó Ervin-i nyitott könyvtárhoz hozzátartozott az olvasók folyamatos tájékoztatása; a könyvtár- használók az Értesítő-ben rendszeresen kézhez kapták az új beszerzések teljes jegyzékét. A Horthy- korszakban a teljességet a válogatás váltotta fel, de a jegyzék 1942-ig folyamatosan megjelent, ekkor a háborús papírhiány miatt megszűnt. A koalíciós időkben még napvilágot látott egy válogatott jegyzék az 1943-1947 közötti gyarapodásról, ezután azonban tízéves szünet következett. 61 Újabb külföldi szerzemények. Tudományos és ismeretterjesztő művek. 1957-1973: évi 4 füzet, 1974-1989: évi 12 füzet.
