Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A helyét kereső könyvtár. Válaszutak, pályamódosítások 1957-1959
232 A főváros könyvtárának története 1945-1998 a Fiókközpont a gyermekrészlegek szabadpolcait, 1953-ban a Főtéri kezdeményezést, a kerületi tanácsok pedig eleve elzárkóztak. „Évek óta vitatkozunk a szabadpolcos könyvtár létjogosultságán" - írta A Könyvtáros-ban az 1957 előtti időkre visszatekintve Győri György - „de egyetlen kerületi tanács népművelési osztálya sem vállalta volna a kockázatot, hogy kipróbálja az új rendszert." 46 Ilyen előzmények után kerültek a Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosai és vezetői az 1957. évi vita során válaszút elé: hogyan foglaljanak állást a zárt vagy a szabadpolc vitájában? Dobos Piroskát elvi szempontok állították szembe a szabadpolccal. A „minden olvasónak joga van eldönteni, hogy mit olvasson" elv - állásfoglalása szerint - szemben áll a szocialista művelődéspolitikai elvekkel.47 A hálózat vezetői részéről az első reakció a kételyek megfogalmazása és az elutasítás volt. A könyvtári szaksajtó 1957-es vitájában a Szabó Ervin Könyvtárat Becski Andorné képviselte. Olvasóink nagyobb és talán legfontosabb része - írta - a szabadpolcról is helytelenül, tévesen válogatna. A szabadpolc - vélekedett Becskiné - csak képzett, igényes olvasóknak való, a könyvtáros feladata jelenleg az ilyen olvasóközönség kinevelése.48 A könyvtár régi hagyományai közül a vezetőség a vitában - mellőzve Szabó Ervin és Váradi Irma igenlő állásfoglalását - a Walter Hoffmann-tól átvett elutasítást emelte ki,49 aggályait hangoztatva a nevelő funkció érvényesülésével kapcsolatban. A szabadpolc elvi elfogadását és a hálózatban való bevezetésének megkezdését 1957-1959 között Dobos Piroska akadályozta meg. Rendkívül behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel, élénken figyelt a hazai és a nemzetközi megoldásokra, és szembesült azzal a ténnyel is, hogy a szabadpolc - bár a Sallai által kidolgozottnál jóval merevebb formában - egyes szocialista országokban szakmai alapelvvé kezdett válni.50 Ugyanakkor az elsődleges mintának tekintett Szovjetunióban a könyvtárak zárt rendszerben működtek. 46 Győri György: A számok tükrében. In: A Könyvtáros, 1957. 4. sz. 264. p. 47 Dobos Piroska: Az igénykutatás problémái a közművelődési könyvtárakban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1960. 132. p. 48 Becski Andorné: „A jövendő kölcsönzési formája?" In: A Könyvtáros, 1957. 4. sz. 265-266. p. 49 Dobos Piroska: Vita a szabadpolcról a Szabó Ervin könyvtárban. In: A Könyvtáros, 1959. 5. sz. 348. p. 50 Elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság könyvtárainak az új rendszerre való áttérése volt elgondolkoztató, másrészt egy 1958-as prágai tapasztalatcsere legmaradandóbb élménye Dobos Piroska számára az volt, hogy ott „a kerületi könyvtárakban úgyszólván az egész könyvanyag szabadpolcon van." Újítás a Rottenbiller utcában: az állomány nyolcadrésze szabadpolcon
