Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)
"Budapest… végső földülésemben megtámasztott"
40 EGY NAPLÓ KEZDETE MONDJUK: JANUÁR HUSZONKILENCEDIK NAPJÁN. Rend, félelem, szanatórium, Elmaradt csókok s duplával ígértek: Értek-e valamit s mennyit értek? Ma verseket írtam: kelletett S így írtam a verseket már régóta, Mert olcsó a nótás és a nóta. Bocsánat; jött négy-öt s több levél, S kik írták tegnap, arra nem gondoltak: Mi volt nekem a Tegnap és Holnap. « Este: hazug, jó és szép szökés Barátok, kik jó szóval megadnak, Mit a nők tettként megtagadnak. Ny 1914. február 1. ÖV П. Bp. 1975. 307. 1. 41 HŰVÖSVÖLGYEMBŐL SEBTEN, ROHANÓN Tavasz-nap: megint csillogtatok, Havukat a hegyek csobolták S tfgy léptetek, mint tarka csillagok, Mint színes angyal-csordák. HÍvösvöl gyemből sebten, rohanón Tüntetek elébem, Tarkán, asszonyosan, széditőn, Rejtetten Tavasz blúzaiba, Nyugtalanul s negéden. I 51
