Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

"Budapest… végső földülésemben megtámasztott"

A REJTŐZKÖDŐK HAZÁJA 36 Már szeretem Budapestet, akit olyan sokáig gyűlöltem, már szeretem s rettegek e növekvő, nagy szerelmem miatt. Visszameneküljek én régi Párisom- hoz, vagy Rómához szegődjek; a szépek e két szépéhez, - ez ma már aligha gyógyíthatna meg. Én a Bródy Sándor szerelmes gyönge emberei közül való va­gyok, kik legalább is közel akarnak élni az ő szeretettjükhöz. Hát haza kellene mennem, az én kis Érmindszentemre, vagy elbújni kegyes hívást várva valami kis erdélyi másik faluban. Mintha egyenes parancs volna ez hazamenni, kiszakadni mindenféle szerelmek­ből, rejtőzködve várni úgy, hogy már nem várunk semmit. És mégis még nem tudok, nem lehet, most már Budapestet szeretem, ői. is viszonzás nélkül s őt is őgy, hogy elhagyni nem (,udom. Valamikor elhagytam a szerelmeimet s most azok a szerelmek sokasodnak, melyek elhagynak, mie­lőtt visszaszerettek volna. Talán holnap-holnapután bele fogok mégis fáradni, ta­lán megérkeznek a titkos bevárnivalók vagy a nyílt reménytelenségek s akkor én is mehetek haza, a rejtőzködők hazájába. V 1913. szeptember 23. 11. 1. 37 (LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ) Négy-öt évvel ezelőtt megpróbáltam s gyöngyösen ment volna a falu, a falusi élet, az elparasztosodás, az anti-Budapest, de már ennek a képzelésnek is vége. Nem bírom ma már a falut, nem ttfröm, nincs számára mentségem, nem viselem, akár egy magyar vidéki várost, mely az ő budapesti, sőt wieni ambícióival még tűrhetetlenebb és elviselhetetlenebb. Hiszen Budapest is falu, s lakosai többnyire falusi emberek, s amit szeretünk benne, az az ő különös falusága, hiába az aszfaltja, a magisztrátusa, Bárczyja, Vázsonyija, álmai, korcsmái, világítása és fölséges női. Legbecézettebb álmom a biztosításos remeteség, ami azt jelenti, hogy ha az Óristen további élettel ver meg, Budán fogok lakni, de csak azért, hogy kö­zel legyek Pesthez. Tudniillik Pestet utálom, de tőle, belőle élek, képzelt avagy igazi barátaim ott találhatók, s az asszonyok is Pesten vannak, de tán csupán azért, hogy az ember átvigye cfcet Budára. Az Érdekes íjjság 1913. szeptember 28. 2. 1. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom