Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)
"Budapest… végső földülésemben megtámasztott"
Összeomlásoknak ideje volt S ez összeomlást már előre láttuk: Az úrfajták akkor egymás között Gyújtogatták és oltották a lángjuk. Mi már tudtuk, hogy a halálbagoly F öl uhuzott fejük fölött vidáman, De azt is tudtuk, hogy ilyen ledérnek, Indult forradalmak nem hamarost érnek. Ny 1912. augusztus 1. Margita élni akar (1912) ÖV I. Bp. 1975. 471-475. 1. 16 MARGITA ÉS OTTOKÁR Harc dobogott, de zÖrzavarosan, Portyázva és társainkat keresve Hívott, csábított kék-közeledőn Bennünket, hogy kiharcoljuk, a Messze, Régi módon Bécs csak lekacagott Itthoni, ál, úri ribilliókra, De mit mi kezdtünk s a lelkekben tombolt, Már igazi, tüzes forradalom volt. György volt az a típusú úrmagyar, Kit ha a sorsok kultúrába löknek, Egyenesen és túlzón rokona A francia Égalité Fülöpnek. Mikor az ilyen szenten ittasul, Még a forradalmas zsidónál is jobb. Nem sok örömös történt e hazában Akkor sem, de György hitt és izgult bátran. No, azonban szépen bomlottam: én, Minden földi veszedelmet kihívtam 28
