Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)
"Százezernyi kába így élt itt Pesten és Budán"
Indul már a Pénz, Megtört a varázs, Menjetek, leányok, szerte-széjjel. BN 1906. április 15. Vér és arany. 1907. ÖV I. Bp. 1975. 115. 1. 76 REICH JEREMIÁS TÖRTÉNETE Egy Reich Jeremiás nevfl ifjú élt egykoron Budapesten. Határozott mesterség nélkül és beteg álmok között. Imádta Magyarországot, és bánatosan dúdol - gatta vacsorátlan estéken a Kossuth-nótát. Általában áhítattal gondolt párducos Árpádra és a jeles múltra. Vérét hullámzásba hozta a cigányok forró muzsikája. Reich Jeremiás lelkes fia volt a délibábos rónaságnak. Még a fantáziája is Rózsa Sándor lovain nyargalt. Ha mennyország szépet akart gondolni: látta magát a Hortobágyon. Áh, fél Debrecenért nem adta volna ezt. Cigányok húznák a fülébe a nótát a Hortobágy csárdájában. Ő táncolna, és az üvegeket csapkodná a földhöz. Mindez álmokat az iskola oltotta Reich Jeremiásba. Mezőtúron vagy Kunhegyesen, ahol 8 szép gyermekségét élte vidáman, s ahol egyszer március tizenötödikén szavalt. Azonban a gyomrot nem lehet sokáig álmokkal csalni. Reich Jeremiás búsan sétálgatott a Kossuth Lajos utcán. Nem tudta, hogy mihez fogjon. Mágnások, kanászok, jogászok , hordárok, betyárok, un mind könnyen élnek. De egy Reich Jeremiás, ha álmodó természetül, éhen halhat. Hát egy napon könnyes szemekkel elbúcsúzott Árpád országától Reich Jeremiás, s meg sem állt Párizsig. Nagyon kevés fillérrel érkezett ide, s itt is álmokon kezdte a dolgot. Már úgy látszott, hogy Mezőtúr vagy Kunhegyes átka örökre megfogta. De az idegenség és a szükség fölébresztette. Okos, nyugtalan, előkelő idegrendszere munkába lépett. Az akadályok leküzdésére termett zsidót megtalálta önmagában. Észrevette, hogy az élet nem olyan, amilyennek Magyar- országon tanítják. Reich Jeremiás belevetette magát a megismert új élet veszedelmes sodrába. Tanult, szaladt, izzadott és kalkulált. Észre se vette, mikor már a régi rongyosak helyett lakkcipőkben járt. Mindenki azt várná ezek után, hogy Reich Jeremiás elfelejtette Magyarországot és Budapestet. A Kossuth-nótát s a Nemzeti dalt, melyet valamikor március tizenötödikén szavalt. A betyáros nótákat, melyeket 8 kissé héberes elnyuj- tásokkal énekelt. Végre is 8t ott a Duna táján majdnem egész életére tönkretették. Élet helyett legendákra és álmokra oktatták. Azután örökös baja volt amiatt, hogy zsidónak született. No végre fölszabadult, és lát. 99
