Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)

"Az én fecskefészkem"

Non aro non ricopilo;

Ma poi vivere voglio..

/"Lakásom sziklán kuporog:

Nem szántok és nem takarok;

De azért élni akarok..."/

Ez a sziklahegy volt az anyja egy kőbányának, melyből a közelemben fekvő "hét ház" épUlt.

Egy mély gödör, sok agyagdomb, törmelék halom, szakadékos hegyoldalok; benőve mind földi bodzával, galagonya, borbolya és kökénybozóttal. Napokig eltartott, a mig baltával, fűrésszel u- tat bírtam magamnak törni a bozóton keresztül, hogy meglássam, mi az, a mit fölvásároltam. TUskésborz, kigyó, sót róka is lakott benne elég. Nem félt tőlem az utóbbi; tudta jól, hogy 1853-ban puskát nem szabad tartani a magyarnak.

Hol kezdjem én most a munkát ebben az amerikai ősbozótban ?

Hát csakhamar jött valaki, a ki meghozta a kérdésemre az illetékes választ. - Ez volt az északi szél.

(J. M-: Kertgazdászati jegyzetek. Bp., Athenaeeum K. 1896. 45. 1.)

Az alább idézett cikket - amely az idős Jókainak talán egyik legszebb Írása - a Magyar Hírlap munkatársainak címezte. A fiatal újságíróknak röviden elmondja, hogyan keveredett közéjtik, majd a magányosságáról szól.

Solitudo

/Részlet./

Hetvenkét esztendős vagyok /a többletet letagadom/

.......................................... Én máx kimaradtam a

v

ilágból: ti pedig most keresitek benne az utat. Nekem már az emlékezet is hamu; ti nektek még a reménység is láng.

Hja bizony, ha sokáig él az ember, egyedül marad az ember.

A politikai életből is kimaradtam. Hála nemzetem gyöngéd figyelmének, mely a Sándor utcai dicsőségőrlő malomból felszal aditoti. A főrendiház nem folytatás, - Apollo nem a nap quadrigá- jának a kocsisa többé: hanem gyertyagyári firma.

S igy van ez jól mind!

Az öregség, a sok esztendei szolgálat jutalma a solitudo.

Higyjétek el nekem, hogy a magányosságnak a gyönyörei elszámlálhatatlanok.

Maga az a hely, a hol lakom, egy olyan az istenség kegyéből engedélyezett sziget, a honnan én élő szemmel lelátok a világra, s a világ nem lát én rám vissza.

Negyvennégy év előtt választottam ki magamnak e helyet, /olyan évben, a mikor Jó volt elbúj92