Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)

Bevezetés

otthonra a magyar szó, a magyar szellem, pedig 1845-ben "... a magyar nyelv... nem örömest osztja hatalmát a némettel, melly a két városban még. mindegyre túlnyomó marad" - olvasható az idézett útikönyvben.

Vessünk egy pillantást Pest egyik városfalon kivül fejlődő kerületére, a Józsefvárosra, amelyhez több szállal kötődik az irò. A kerületnek 5 tere és 64 utcája, 1535 háza van ebben az időben. A belső várostól az Országút /Muzeum körút/, Terézvárostól a Kerepesi /Rákóczi/ ut, a Ferencvárostól az Üllői ut választja el, negyedik határvonala pedig a sorompóvonal. Ebben a kerületben van a Nemzeti Szinház, a Városi Kórház a Szt. Rókushoz, itt pompázik az egyetem füvészkertje és itt található Pest egyik ékessége: a Nemzeti Muzeum, az első olyan középület, amelyet nem közadókból, hanem gróf Széchenyi Ferenc megajánlásából alapítottak. Áll a Josephium, az árvagyermekek nevelőintézete és a Ludoviceum. A Sándor és az- Ötpacsirta utca /ma: Vili., Pollack Mihály tér/ szögletében élénk élet folyik a Nemzeti Lovagló iskolában, a periférián pedig a mesterségesen emelt dombon áll a Kálvária.

Budát ekkor még csak csónakkal, vagy a hajóhídon át lehet megközeliteni. A Várat kivéve, Buda többi része a Dunapart és a budai hegyvonulat közötti kagylóban fekszik. Szerencsésebb fekvésű mint Pest, mert nem repülő-homokra, hanem mészköves talajra épült. Buda lakóinak száma 35.000. A lakosság nagyobbik része német, de bőségesen található rác is. A nyelv német, magyarul csak a hivatalnokok és a nemesség körében beszélnek. A magyarosodás szelleme kevésbé

r

érintette Budát.

Az eléggé elmaradott Buda lakói arisztokratikus gőggel tekintenek le Pestre, ugyanakkor titkolt irigységgel szemlélik a balparti testvérváros pezsgő életét és növekedését. /1780-ban még csak 13-14.000 lakosa van Pestnek/. Reménykedve várják azt az időt, amikor az állandó hid lehetővé teszi a két város közötti veszélytelen közlekedést,hiszen a jeges Duna éppen a legfontosabb társadalmi események: a téli és a farsangi mulatságok idején zárja el őket attól a lehetőségtől, hogy lányaikat a Redout-ban és más szórakozóhelyeken mutogathassák; hogy a pesti társasági életben részt vehessenek.

Bár fővárosnak még Budát tekintik, kétségtelen, hogy Pest az ország központja és a gazdasági, kulturális vagy társadalmi irányzatok gyűjtőhelye. A nagyhatású napisajtó Pestről árad az ország különböző részeibe. Itt jelennek meg a különböző magyar nyelvű politikai lapok:a Pesti Hírlap, amelyet Kossuth Lajos, majd Szalay László szerkeszt; a Budapesti Híradó Aorábban Világ/ Szenvey szerkesztésében; a Jelenkor, amelyet Helmeczy szerkeszt; a Nemzeti Újság Kovacsóczy szerkesztá irányításával; az egyházi lapok közül a Religio és Nevelés , valamint a Protestáns Egyházi- és Iskolai Lap jelennek meg. Rendszeresen megjelenő lap a Magyar Gazda is. A tudományos folyóiratok közül többek közt említésre méltók: a Tudománytár, az Orvositár, a Schöpf által szerkesztett Magyar Orvos-Sebészi és Természettudományi Évkönyvek.

8