Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)
Bevezetés
A szépirodalmi lapok közül legjelentősebb a Honderű, amelyet P. Horváth Lázár szerkeszt. Az Életképek Frankenburg lapja, amely érkezése után elsőként fogadja be Jókait, és amelynek - később, amikor Frankenburg Bécsbe megy - Jókai lesz a felelős szerkesztője. Vachot Imre szerkeszti a Pesti Divatlapot. Mindezeken túl hét német nyelvű lap jelenik meg a fővárosban. A Nemzeti Muzeum könyvtára 80.000, az Egyetemi Könyvtár 100.000 kötettel működik. A piaristák könyvtárának 18.000, a szemináriumnak 25.000 kötetes könyvtára van. A kor követelményeinek színvonalán álló kiadók és nyomdák működnek. Länderer és Heckenast nyomda és kiadó 10.000 kötetes magán kölcsönkönyvtárral is rendelkezik a Hatvani /Kossuth Lajos/ utcában. Beimel a Zöldkert /Reáltanoda/ utcában működik. Budán a Trattner-Károlyi az Uri utcában, az Egyetemi nyomda, valamint a G.vurján és a Bagó nyomdák találhatók. A könyvárusok száma nyolc. A társasági, társadalmi és politikai élet részben a kávéhézakban zajlik. Az előkelőség gyülekezőhelye az Angolkirályné, a Magyar Király, a Redout, a Wurm, a Casino, a Kávéforrás, a Pária városa. A Sasban az orvosnövendékek, a Pilvaxban az irők és jogászok találkoznak. Budának még nincs olyan nevezetes kávéháza, amelyben jelentősebb közéleti tevékenységet folytató közönség jönne össze. A pesti közönséget inkább a sétahelyek vonzzák Budára. Kedves mulatóhely a Horvát-kert, a Várhegy. A Gellért-hegyet gyönyörű kilátásáért keresik; a húsvéthétfői búcsú alkalmával pedig a város "alsóbb osztályú népei" nagy tömegben lepik el a hegyoldalt és vidám szórakozással töltik a napot,. De mindezeknél sokkal szebb a Svábhegy vonulata, amely szelíd erdőivel és szőlőivel elragadó kirándulóhely. A Királykut, a Disznófő, a Jánoshegy és a kedves völgyek mind a természetszeretőket várták. Jókainak is kedves tanyája lett a környék, ide építette "fecskefészkét", amely évtizedeken át nyújtott védelmet az üldöztetés, a lárma és a terhes népszerűség elől menekülő írónak. Jókai látta a reformkori Pest-Budát, jól ismerte 1843-tól a két város minden zugát. Látta a fejlődést az egyesítés előtt, szorgalmazta a három város: Pest, Buda és Óbuda, valamint a Margitsziget egyesítését. Hat évtizedet töltött el a fővárosban. Tanúja volt minden nevezetes eseménynek. Látta és tevékeny részese volt a Millenium ünnepségeinek, számos cikkében mondja el véleményét, útikalauzokat ir és szerkeszti az Osztrák Magyar Monarchia írásban és Képekben sorozatot. 50 éves Írói jubileumát 1894-ben az egész ország és a főváros lelkesen ünnepelte .A Magyar Tudományos Akadémia, irodalmi és tudományos társaságok, különböző társadalmi szervek választot! ták tagjaik sorába. Városok - köztük Budapest is - diszpolgársággal tüntették ki. Az ünnepségekről a Vasárnapi Újság 1894. január 14-i számában a következőt olvashatjuk: "Január 6-án a városházakon kitűzték a nemzeti lobogót. A Redout épületét zászlókkal disziteti- ték, s lovas- és gyalogrendőrök álltak a kapuknál. Ezután megkezdődött az előkelőségek és az ünnepség valamennyi résztvevőjének érkezése. Jókai Írói munkásságának 50. évfordulóját ünnepelték." 9
