Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)
"Budapestet nem pártfogolta sem császár, sem szabadság: ez a nemzeti életerőnek a műve"
A muzsik templomának a teteje veresrézbóì volt jól egymáshoz forrasztott érclapokból összekovácsolva. Egy szép estén egy ádáz vihar aláfurakodott ez érctetőnek a az egészet szépen felgöngyölítette, mint egy iv kartonpapirost s átdobta a szomszédos botanikus kertbe. Soha én annál rémség esc bb mennydörgést nem hallottam. A színházban éppen Machbetet adták: a közönség azt hitte, hogy az uj mennydörgő gép produkáltatik ily sikeresen, csak akkor bámult el aztán, mikor a tetőt- len padlásról betörő szél kioltotta a lámpásokat. - Az a jó volt benne, hogy legalább uj tetőt kapott a színház, a mire nagy szükség volt, mert már a végin nagyon beesett a színpadra a záporeső, s hiába! Coriolánt még sem lehetett eljátszani paraplé alatt. Ámbár én bizony nem tudom, hogy miért ne lehetett volna, lia a római matrónák krinolinban szerepelhettek. Az utcáról könnyű volt a nézőtérre betalálni. Ruhatár nem volt. Télen minden okos ember magával viszi a színházba a felső kaputrokját: hideg van ott szörnyen! A zártszékek közötti közlék pádimentomán ugyan vannak lécekből készült szelelők; de azokból nem meleg jön elő, hanem pin- celégvonat. A nyughatatlan újságírók ugyan eleget lamentálnak, hogy fütsék már a színházat, de Komlóssy ur azt felelte rá, hogy "nincs fa". - Ő volt a színház gazdája... (J.M.: A Nemzeti Színház múltjából. Bp., Révai, /Ì914 J 6-9. 1.) Csevegés Budapestről Budapest Europa legkevéáté ismert fővárosa. Pedig Bécstől a vasúti gyorsvonaton ötödfél óra alatt elérhető s gőzhajón egy reggeltől délestig tartó regényes kirándulás nyugpontjául kínálkozik. Útban esik a kies fekvésű régi koronázó város, Pozsony; Rév-Komárom, a monarchia Scbasto- polja, Esztergom nagyszerű bazilikájával; a történelmi Visegrád fölséges romjaival, a szép Vác; s a panoráma, melyet a gőzhajón utazónak Budapest látképe nyújt, megérdemli az áldozatul hozott időt. A természet maga pazar kézzel ékesité fel Budapest környékét s az emberi alkotás csak kiéI gésziti a harmoniás hangulatot. Az ikerváros között szélesen hömpölygő hatalmas folyamot három álló hid igázza le: melyek közül az első a lánchíd monumentális építménye s nem találja párját Európában. A baloldalon emelkedő várhegy, királyi palotájával, a Coliért hatalmas sánckoronájával s rajtuk túl felmagasló erdőiloritotta hegyek, azok között a nyaralóktól tarkálló Svábhegy, festői ellentétet képeznek a baloldali város szabályosan épült palotasoratval s a rajta túl elterülő ligetekkel váltakozva, egyfelől a gödöllői hegysorán találja láthatárát, míg délnek az alföldi síkságon vész el. 62
