Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)

"Budapestet nem pártfogolta sem császár, sem szabadság: ez a nemzeti életerőnek a műve"

De a mi más contincntális fővárosok fölölti előnyéi képezi Budapestnek, ez a két l)uní|>artja. Szilárdan épült kikötő rakpartok szegélyezik a Duna medrét; azok közűi a pesti oldalon a kereskedelmi forgalom élénk tanyája, a rakpart, éjjel-nappal lázas munkásság színhelye, mig fölötte két ölnyi magassági an közlekedési utca emelkedik, a corso, a sétány, a kioszk, a szobrok piaca. Idefenn elegáns, sétáló nép, alant hordót hengeritő, zsákemelő munkásraj és azon túl a széles folyam, mely fenségében csak a Dardanellák szorosának enged, folyton járókelő gőzhajóktól átszelve. Ez a nagyszerű élet és mozgalom hiányzik más fővárosok folyamparti részeinél.

Az a hosszantartó palotasor, mely nemsokára az uj országház nagyszerű építményében találand- ja kezdőpontját /a mig azt az újabb paloták meg nem előzik/, végiül végig az elevator épületéig, megragadó képet mutat a Duna felől érkezőnek, s az első benyomás hatása fokozódik, midőn az a balparti városba mélyebben behatol. A belseje épen olyan európai képet mutat, mint a külseje. Az Andrássy-ut, a belső körül és a befejezéshez közelitő külső utca-öv, még azokat is meg fogja lepni, a kik egyenesen Párizsból jöttek Budapestre.

Az egyes kiváló közintézetek, paloták, múzeumok, műkincseik leírását szakavatott kezekre biz- va. e sorok írója csupán az általános kép bemutatását tűzte ki feladatául.

Az utcákat mindenütt rend, tisztaság jellemzi. Kövezctlen utcái a fővárosnak nincsenek már.

Az ulcák gránittal, asphalltal. néhány macadammal burkolvák, nyáron öntözik valamennyit naponként többször, az egész ikervárosra szolgáló vízvezeték segélyével. A főutcák lom! os fasorokkal vannak szegélyezve. (íázvilágilás van a város minden részében, néhol a villanyvilágítás is alkalmazva. A közlekedést nagyszámú bérkocsi és omnibuson kívül a közúti - s villamos vasút tartja fenn. Budapest külső előnyei közé tartozik még az is, hogy vasulaink két nagy indóháza közvetlenül a város főutcáihoz csatlakozik, a melyek egyenesen a város közepébe vezetnek.

A háztömegek között enyhes nyugpontul kínálkoznak a közkertek, az Erzsébet-tér, a muzeum- kert s a hol az Andrássy-ut villái végződnek, kezdődik a pompás városliget, ős fáival és rózsacsoportjaival, a kiállítási rotunda, az állatkert és a mulatók kecsegtető prálcr, közepén a ligetnek csónakázásra szolgáló tó, kies szigeteivel, télen a korcsolyázó közönség kedvenc találkozója. Mindenütt a kényelem és lakályosság, párosulva a természet szépségeivel.

De hol az idegen valódi művészi kézzel megdicsőitvc szemlélheti a természeti szépségeket, az a Margitsziget, mely maga egy folt a Uindérországból, s melyhez hasonlóval Európának egv fővárosa sem dicsekedhetik. Csakis magas tulajdonosának, József főhercegnek áldozatkészsége teszi értehetővé, hogy a fővárosnak ilyen remek mulatóhelye kínálkozik.

Elragadó szépnek nevezhető a királyi várlakot félig környező várkört is. ősrégi és újabb Ultc- tésü fáival. Az is "páratlan a világon, hogy a királyi palotából egyenesen egy nagyszerű parkba lehessen lépni." /A hogy ezen szavakat n kornás királyné ajkairól volt szerencséje e sorok írójának hallani./

A várostól nyugatra fekvő hegyre a fogaskerekű vasul visz fel húsz perc alatt. Olt azután őserdők és diszkertek közölt, egy egész uj várost találunk, mindenféle épitészctU nyaralókból.

Do a mi a legnagyobb ritkasága és becses különlegessége Budapestnek, nz a nagyszámú fUrdő- .

63