Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)

"Budapestet nem pártfogolta sem császár, sem szabadság: ez a nemzeti életerőnek a műve"

hajdan e táj nevezete, S újra igy hívása Isten tisztelete", - a Vezérhalmon pedig: "Száznyolcvan év hirdet téged Vezérhalom; Rólad szállt Budára men­tő diadalom." Szent Antal szikláját is ekként nevezték el Vajda-bércnek, Vajda Péter a köl­tő nevéről, kiknek ez volt kedvenc tanyája. Ma napság a Zugliget a legpompásabb nyaralókkal van beépítve, melyeket diszkertek, gyümölcsösök köritenck. Kényelmes vendéglők: "Fácán", "Szar­vas", "Disznófő" legkedvesebb mulató helyei a fővárosi közönségnek. Az egész Zugliget mellék­völgyeivel, a Csillag- és Harangvölggyel egy darab Svájc a budai hegyek közt, mely a főváros környékének legfestőibb része. Innen hajdan meredek erdei ösvény, most már kényelmes kőül vezet föl a kimagasló János- hegyre, melynek vulkán alakú erdőfedte kúpjához csak gyalog lehet fölmenni. Hajdan e hegy tete­jén Szent János szobra emelkedett; innen a hegy elnevezése; jelenLen egy magas toronyszerű gloriette koronázza, melynek erkélyéről fölséges kilátás nyílik a Duna két partján elterülő kettős fővárosra, a tornyos helységekkel rakott tengersima alföldi rónára, a helységekkel tarkálló Cse- pel-szigetre. Keletnek a Lipótmenő tűnik föl az elmebetegek menedékének nagyszabású épületeivel. Éjszak és nyugat felé egy végtelen rengeteg terül el a János-hegyen túl, melynek erdőpalástja egyik hegyhátról a másikra borul át. Ennek az árnyékos utjai vezetnek el a Mária Remeté­hez, a Makkos Máriához, a Szép Juhásznéhoz, a Pálosok kolostorához. Itt volt az első Károly királytól kezdve egész II. Lajosig e szigorú fegyelmü szerzetesek kolos­t tora, kik minden napot az éjféli önkor!ácsolásai kezdtek meg /egy ilyen jelenetnek állítólag Má­tyás király is tanúja volt titokban/, s kiknek a kapuján még a királynak is tilos volt belépni a per­jel engedelme nélkül. Szent Lőrinc tiszteletére épült a kolostor. Ereklyéi közt Remete Szent Pál csontjait őrizték. Itt fordította le a szent-irást egy szerzetes, Báthori László, húsz éven át ki nem mozdulva az odújából, egy barlangból, melyet a Hárshegy oldalában ma is muto­gatnak. A Szép Juhás zné nevét Mátyás királynak egy népmondai kalandjáról örökölte a táj. Ma ez elnevezés egy jóhirü vendéglőnek a cime. A Mária Remete még most is látogatott bucsujáró hely. Itt mutogatták egy kegyes asceta egyszerű barlangját a sziklába vágott fekvőhellyel és asztallal együtt. Egészen el van temetve az erdők közé a Makkos Mária kolostora. Hajdan trinitáriu- sok lakták. Mikor József császár eltörölte e rendet, lehordták a tornyát s a kápolnát majorrá alakították át. E hajdani kolostoriul olyan erdei ut vezet a tulajdonképeni Svábhegyre, hogy csak a meszelt faderekakról lehet oda találni. Negyven évvel ez előtt a Svábhegy maga is még ősvadon volt. FUvészck és rovnrgyüjtők szá­mára valódi kincsbánya. Virágos növényzete közt a legritkább fajokat Idioletti találni; a pompás rovarok és lepkék, a halálfej sphinxek és éji pávaszemek, különösen a ritka szép oleandcr-plllnn- gók messze földről ide csalogatták a természettudósokat. Az erdőkben biztos tanyát tartott n borz; a menyét ellátogatott a tyukudvarokba s a rókák úgy el vollnk szaporodva, hogy uton-utfélcn lehe­44

Next

/
Oldalképek
Tartalom