Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)
"Budapestet nem pártfogolta sem császár, sem szabadság: ez a nemzeti életerőnek a műve"
dasági, egészségügyi intézeteket, nehány nevezetes templomot, melyek között a nagyszerű uj bazilika magasan emeli ki a háztengerből messze ragyogó kupoláját. S ha az idegen huzamos!) időt fordít Budapest megismerésére, megtalálja benne a nemzeti közélet, a kulturális előre törekvés tényezőit és alkotásait s minden téren a komoly haladás meggyőző bizonyítékait. Budapest harminc év alatt gazdag várossá lett és magyarrá. E két állítást fényesen igazolja egy számadat: Magyarország fővárosa a nemzeti művelődés főfő eszközeire, az iskolákra ez idő alatt mintegy harminc millió forintot fordított. De a mellett, hogy nemzeti jellegét kifejtette a város, az európai művelődésben is igyekezett kellő lépést tartani. Műiket azonban, kik az alatt, mig a főváros megifjult, benne megvénültünk, kiket az előrehaladás sodra magával ragad, nem a jelen, hanem a jövendő Budapest képe kecsegtet. Az a kép, mely már kilépett az álmok ködéből, mely alakot öltve közelit felénk, melynek le van téve az alapja, mely már emelkedik ki a földből - a legközelebbi évtizedek Budapestje. A midőn elkészül az uj királyi várpalota Budán, s Mátyás királynak restaurált temploma, szemközt vele a Duna túlsó partján az uj parlamentház, - fenn a Gellérhegy ormán vagy a magyar Pantheon vagy a csillagvizsgáló - köztéreinken a monumentális szobrok, melyek még csak készülőben vannak; - a midőn a Károly-kaszárnya helyén fölépül az uj díszes városháza, s az Uj-épUlet helyét betölti az uj kereskedelmi városrész; - a midőn az ország hatalmát hirdető paloták között megjelen a primási székesház is; - a midőn a puszta vásártérében fölemelkednek az árucsarnokok;- a midőn öt álló hid fogja összekötni a város két részét; - a midőn villamos vasút fogja közel hozni a fővároshoz a budai rengeteg őserdőt; - a midőn az általános vízvezeték szökőkutjai fognak locsogni kristálytiszta vizzel a város téréin; - a midőn a villámmal világított utcák éjjente is nappali fényben fognak tündökölni; - a midőn mind e paloták és templomok kívül és belül a magyar művészet remekeit fogják megörökíteni; - a midőn a Vaskapu áttörése után tengeri hajók árbocerdeje fog a fővárosi kikötőiben pompázni; - a midőn az is mind elkészül, a mi a szem gyönyörködtetésére nem számit: az egész város csatorna-müvezete ?- és a midőn Budapest ipara és kereskedelme valósággal Magyarország gazdasági életének önmagából termett, önmagát kielégítő tényezővé Izmosodik föl; - és végül a midőn Budapest is olyan olcsóvá és megélhetésre alkalmassá fog válni, a minő Páris, a "kicsiny urak” számára: - akkor el fogja mondhatni a jövő kor ivadéka /b ez a kor nincs messze/, hogy "Budapest Magyarország". (Az Osztrák-Magyar Monarchia írási an és Képekben. 9. köt. Bp., M.Kir.Áll. ny. 1893. 3-fi. 1.) 42
