Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében (Budapest, 1961)
Pest-Buda a latin epikában
A szomorú esetről parádés iskolai játék készült lojális hangnemben. Az eseményeket jelképes alakok mondják el versben, bizonnyára énekszóval: Magyarország, Justitia, Ártatlanság, Ausztriai Márs, a Tumultuariusok stb. Buda vára is szól Justitiához ilyképpen: Én, mint nem kis hegyen helyheztetett lévén, ... Segítségül lettem rajtad, könyörögvén...8 9 A fölkelések elleni „segítség” gyászos munkája 1755-ben Budán fejeződött be, a hódmezővásárhelyi ún. utolsó kuruc felkelés idején. Szó'nyi Benjamin (1817—1794) hosszú verses históriája így mondja: Csakhamar a rosszak kézre kerülének... Budára mindjárást foglyul vitetének, Hol a hires bírák már széket ülének.“ ★ Itt említjük meg a kuruckor emlékét őrző „Gróf Aspremont a kátyúban” című kéziratban fennmaradt szlovák verset, amely a magyar anekdotakincsből is ismert történetet dolgozza fel. A német gróf sárbaragadt kocsijával nem törődnek, de mikor Aspremont Rákóczival való rokonságára hivatkozik, menten kihúzzák. A vers szerint a gróf a „pesti feneketlen sárba” ragadt és szlovák fuvarosok húzzák ki. PEST-BUDA A LATIN EPIKÁBAN Mihelyt 1711-ben megkötötték a békét s a békés fejlődés elindult, megindult az ország tudományos eltárása — és a tájék költői felfedezése is. Mg Európa nyugatán elemi erővel fejlődött ki a kapitalizmus, a harmincéves háború utáni Németország számtalan apró államában a fejedelmek és a kormányok felülről vezették a gazdasági feléledést. Az országok természeti kincseinek, gazdasági lehetőségeinek, polgárai munkájának feltárására az egyetemeken új tudomány alakult ki: az államismeret. Hazánkfiai közül Bél Mátyás volt a legnagyobb, aki elhozta és művelte nálunk ezt a tudományt.10 Az ország, a honi öld felfedezése, érdekes áttétellel jelent meg költészetünkben, a neo- humanizmus formanyelvén. E barokk latin költészet szülőhazája ugyancsak Németország. Míg a nyugati nagy népek már nemzeteket alkotnak és kitermelték klasszikus irodalmukat, az elmaradt német földön nincs még nemzet, nincs nemzeti irodalom, csak irodalmi igényekkel bíró közönség, amely számára a nemzetietlen latin nyelven keletkezik újfajta irodalom. Ez hatással van a szomszédos Lengyel- és Magyarországra is. Nálunk sincs még kialakult nemzet; az abszolutisztikus — és amellett idegen — uralkodóval szövetségben az ország ura a nemzetietlen feudális egyház és a nem kevésbé elnemzetietlenedett nagybirtokos főnemesség, mely ebben az időben még vitatlan vezére a birtokos nemességnek. A francia felvilágosodás polgári irodalma német kultúrán keresztül még nem szűrődött be Magyarországra. Az ország gazdasági helyzete még nem érlelte meg a nemzeti mozgalmat. Egyetlen tényező sem hatott még oly irányba, hogy nemzeti irodalmat teremjen. A közélet és az iskola latin nyelvén és az iskolás klasszikus hagyományok jegyében, megszületett itt is a barokkos-kozmopolita, neo-latin költészet. 8 Thaly: Id. m. p. 437. 9 Geréb L.: A hazai parasztlázadások versirodalmunkban 1949. Kézirat a Főv. Szabó E. Kvtár birtokában, p. 69 — 73. 9a Csanda Sándor: A törökellenes és kuruc harcok magyar-szlovák kapcsolatai. 1961. p. 93. 10 V. ö. Priester E.: Kurze Geschichte Österreichs 1949. II. p. 15 — 30. Pach Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon 1952. p. 59 — 72. — Hóman-Szekfü: Magyar Tört. VI. köt. p. 147—149. 9
