Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében (Budapest, 1961)
Pest-Buda a latin epikában
A magyar földet, a hazai tájat fölfedező elbeszélő költészet művelői nagyobbrészt jezsuiták. (Szegedet piarista énekelte meg.) Az iskolai költészettan oktatás módszere tömegesen teremti a latin költeményeket. Iskolai dolgozatokban és ünnepélyeken való megnyilatkozások ezek a kor poétikaitankönyvének előírása szerint. A formalisztikus gyakorlatnál többet csak néhány tehetség ad, — Budai vonatkozásban a 18. század első felében csak az Ovidiust utánzó metamorphosisok érdekesek.11 Furcsa mitológiát hoznak létre: az ellatinosított Magyarországra elhozzák a görög-római isteneket, akiknek az itteni helyi istenségek és nimfák szolgáltatnak társaságot. A következő században azután e nyomokon halad a romantikus epika és a nemzeti szellemű költészet ősmagyar isteneket is költ történeteihez. (Aranyosrákosi Székely, Vörösmarty, Debreczeni Márton)12 A 18. század elején Buda és Pest csak éledező kisvárosok, de a nemzeti közvélemény mégis a hajdani nagyságot képviselő fővárost látja bennük, ezért fordul a költők érdeklődése is feléjük, így a tehetséges, úttörő költő Schez Péter (1691 — 1756) spanyol földön született, de alighanem német családból. Fiatalon került Magyarországra és élete javát Nagyszombaton töltötte, mint tanár. 1716-ban jelent meg a Magyarországi átváltozásokról szóló — német nyelvre is lefordított — könyve13 és ebben két történet fűződik Budához. — Megírja benne a budai hévizek keletkezését, amely szerint Hunna nimfa, mikor egy sebzett szarvast üldöz, mely menekülőben a Dunába ugrik — megzavarja Ister születésnapi lakomáját. A dühös Ister a lepihenő Hunna nimfát elárasztja vizével; a haldokló nimfát Jupiter Magyarország földjévé változtatja, ezzel a Dunát (Istertl)is megszabályozza, annak verejtékéből támadnak a budai hévizek, melyek a betegeket gyógyítják. (III. szakasz) A Budai vár szerinte így jött létre: Buda és Attila megkeresik Hunna elveszett fejdíszét. Buda látja meg előbb, ezen összeszólalkoznak, majd Attila megöli Budát. Látja ezt Sicambra nimfa, ki szereti Budát. Bánatában halálra sírja magát mellette. A nimfából alakult Buda, Buda testéből a Várhegy. (XII. szakasz). Schez költői hagyományát folytatja, mintegy kiegészíti Adányi András (1716—1795), ugyancsak nagyszombati tanár, aki a Metamorphosis mellé Ovidius nyomán egy Fasti-1 alkotott.14 Ugyancsak szól benne Buda keletkezéséről: Nem Görögország, hanem Magyaroszág volt hajdan az istenek lakóhelye. Buda helyén Jupiter vára állott, Neptunus kormányzott a Dunán, s a tüzelő Phlegeton nyomát őrzik a hévizek. — Érdemes belőle néhány szép részletet idéznünk : Nunc ubi Buda jugos subjectum despicit amnem, Arx steterat vivo pumice structa, Jovis. Neptunus sibi forte dato, regnabat in Istro, Omnibus hinc leges juraque misit aquis. Pluto vicini pallebat montis in antro: Quas cernis thermas a Phlegetonte calent. ★ Scis, ubi stet Pestum, domibus sublime decoris: O, queat in priscum se revocare decus! Haud procul hinc latu campus procurrit in aequor: Dignus, quo capiat rex diadema, locus. Nunc habet a cancris: Pestum tune nomen habebat, Urbs quoque Pestano nomina traxit agro. Chloridis hie fuerat regnum: jam Flore vocatur (Mutata est Latio littere graeca sono.) Nupta fuit Zephyro: campus hunc pro dote maritus Ne fièrent thalamo dona minora, dédit Contulit hue, quot habere potest natura colores Floribus: ut caelum sidéré fulsit humus. 11 Lukács István: Metamorphosisok a 18. század hazai irodalmában. 1944. 12 Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban 1946. p. 493—494. 13 Metamorphosis Hungáriáé seu fabulosa regionis praesidiorum. Nagyszombat 1716. Német ford.: Ungarns Verwandlung, ford. Zichy К. Wien. 1768. — Az itt hivatkozott részletek magyar fordítását 1. a Függelékben 14 Fastorum Hungáriáé pars I. et II. Kassa 1742. Ford. a Függ.-ben lo
