Krúdy Gyula Budapestje (Budapest, 1978)
II. A "csodálatos nagyváros" közelről
merengtek magas állomásaikon. Késő őszre járt, bár a napocska olyan szent szerelemmel sétált még a girbe-gurba tabáni utcácskákon, mint ahogy érdemes, pirosarcú öreg emberek látogatnak el hajdani szerelmeikhez és délután a szép múltról beszélgetnek ........... (1913) / A vörös postakocsi. Bp. 1920./ /154, 157. I./ 9. "ÖRVENDEZTEM A CSÁSZÁRFÜRDŐ KEREK UDVARÁNAK..." .... Tudok egy házat__ Éppen olyan házat, amilyenben már az "Aranyember" l akott. A Gellérthegy oldalában van, amerre már csak magános petroleumlám- pások álldogálnak, többnyire üresen, mert a környék népe kiszedi az utcai lámpást, hogy éjszaka megnézhesse az álmoskönyvben álmainak magyarázatát. - Abban az időben jártam erre a tájra, mikor még délelőttönként szerettem nagyokat sétálni Budán, örültem annak a levegőnek, hűvösen és tisztán az ember arcába csapódik, a hidakon túl és a földbe süllyedt kis házak tenyérnyi ablakainál merengő szemű nők fésülik hosszant barna hajukat. Bejártam a girbegurba utcákat, szerb nevű borbélynál borotválkoztam és elgondolkoztam, hogy mi történhetik a házak belsejében ahová kanyarogva, félhomályosán futott a csigalépcső. Örvendeztem a Császárfürdő kerek udvarának, amelyre életvidáman, kastélyi pompával néznek a nagy fehér rámás ablakok, a fák a háztetőig nyúlnak fénylő zöld lombjaikkal, cseng a bosnyákzenekar indulója a delelő órában, a fürdői szagot immár francia parfümmel locsolta le magáról az a finom külföldi hölgy, aki fehér kesztyűbőr cipőjében ringva ereszkedik alá a császárpiros szőnyeggel bevont lépcsőkön, szórakoztatóan fehérlenek az udvarkert megterített asztalai, csörren a régimódi evőeszköz, pörköltszag bujdosik, paprika piroslik és a nagyfülíí serespohár aránylik, amikor ifjú íze, szaga, tapintása van az egész életnek... s az ember azt hiszi, hogy a platánok alatt a nők pusztán szórakozásból foglalnak helyet ........... (1919) / Asszonyságok díja. Bp. 1958./ /214-215. 1./ 72
