Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. A barbár megsértődik, s hadat üzen Ferdinándnak. Szolimán magyar- országi hadjárata. János elébe siet. Beveszik Budát. A várat Nádasdy védelmezi. Bátorsága. Hobordánszkynak megparancsolták, hogy hagyja el a török határt, s vigye meg a hadüzenetet Ferdinándnak. Felfuvalkodottan hozzátettek még néhány fenyegetést is: Szolimán a tavasz legelején Budára megy ellenséges hadseregével Fer- dinánd ellen. Ha az ütközetben Ferdinánd kerekednék felül, akkor mint győztes — Szolimánt megölvén — nem csak Belgrád, hanem a többi vár kulcsát is vegye el. Ha pedig nem találja meg Budán, egészen Bécsig előnyomul hadával, s bárhol is tartózkodik, ellenséges fegyvereivel mindenképpen felkutatja. Ez a vihar készülődött Buda ellen Konstantinápolyból. S bizony, rá is nehezedett a városra, miután Szolimán ugyanazon évben, mikor fenyegetőzött, roppant hadakkal jött Magyarországra. Lengyelországról visszatérőben elébe sietett János, és Mohács mezején könyörögve járult elébe. A zsarnok jóindulatúan fogadta és megparancsolta néki, hogy a legjobbakat remélje, majd Szolimán kíséretében egészen Budáig ragyogó kíséretével együtt előrenyomult. Még messze volt Szolimán, mikor a budai polgárok, elsősorban a kereskedők, Esztergomba, majd innen Pozsonyba és Németország belsőbb vidékeire (c.) menekültek.Nádasdy Tamás viszont, akire Ferdinánd a várat bízta, összeszedte az ostrom elviselésére vagy visszaverésére szükséges hadi eszközöket. Rögvest ott is teremtek a törökök, és előbb a külvárosokat veszik be egyetlen rohammal, majd a várost is — e- gészen kevés ostrommunkálattal. Christoph Pesserer és Johann Traubinger, akik két német csapattal a városban voltak, a váratlanul rajtuk ütő nagylétszámú ellenség láttára megrémültek, s miután néhány napon át bátran ellenálltak, végül kevés létszámukban nem bízva, a várost üresen hagyva bevették magukat a várba. A vár a hajdani királyok gyönyörködtetésére szolgáló hely volt inkább, semmint az ellenség távoltartására alkalmas építmény. Ennélfogva kézenfekvő lett volna a vár későbbeni megadása, ha Nádasdy nem töltötte volna be a bátor vezér tisztét jó maga is, és nem figyelmeztette volna komolyan a várőrséget a bátorságra, és hogy milyen helyen vannak. A törökök rohamoznak, — abban a Íriszemben, hogy egy kis fegyverzajjal bevehetik a várat.Akkora volt azonban Tamás és társainak hadi erénye, hogy az ellenségnek eme üres dühe alábbhagyott, miután sokat megfutamítottak közülük. Ekkor a törökök elhatározzák, hogy aknákkal aláaknázzák és lőporral a levegőbe röpítik a várat. Nem maradt ez titokban az ostromlottak előtt: s ez annál nagyobb gondosságra serkentette Nádasdy t, minél jobban észrevette az őket körülvevő veszedelem növekedését. XIV. § Mivel azonban a vak sors Magyarország ügyét a végzetes végveszedelem felé sodorta, míg ő maga az egyik oldalon megfelelő létszámú katonai csapattal ellenáll a törökök benyomulásának, és eltávolítja a falak romjaira fölmászó ostromlókat, a másik oldalon a németek alig-alig tartják föl az ellenséget: „Az igen-igen elkeseredett küzdelem közepette, mint ISTVÁNFFYNÁL olvashatjuk (d.), c.) így ír az említett GIOVIO: „Szolimán érkéztének hírére, s hogy egyenesen Budának tart, félelmükben majdnem az összes budai elmenekült a városból, s a közeli városokba: egy részük Esztergomba, a másik Fehérvárra, a többiek Pozsonyba távoztak. A török tehát birtokba veheti a szinte teljesen üres Budát. uo. 282.1. d.) I.h. 156.1., 43. 88