Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. Ennek történetét saját beszámolója nyomán írjuk le. A követség lényege. taski beszélgetése Ibrahimmal. hogy igen nyíltan beszélhetett előtte, és addig ostromolta kéréseivel, hogy végül bebocsáttatást nyert Szolimánhoz. Nem hanyagolta el követjárásának említését ISTVÁNFFY sem, (r.), de nem elég pontos, és szinte a magyar nép gyalázatára idézi, mivel azt mondja, hogy JÁNOS adófizetést ígért Szolimánnak, ez pedig nem így történt. Féltett kincseink közé tartozik a -Laski követjárásáról szóló beszámoló, melyben igen pontosan le van írva minden beszélgetés Ibrahimmal és a többi pasával, sőt magával Szolimánnal is. Ezért nem követhettük volna el azt a merészséget, hogy a követjárás főbb pontjait ne -haski szavaival fejtsük ki, leginkább, mert mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ez a Szolimánnal kötött szövetség legalább akkora pusztulással sújtotta Magyarországot, mint maga a mohácsi vész: hogy röviden megmondjam: ez ütötte ki BUDÁT a keresztények kezéből. De térjünk rá haski követjárására. Ékesszólóan mondta -Laski Ibrahimnak:,,Nem azért küldött engem az én uram, hogy a szultán ruhaujját érintsem, hanem hogy üdvözöljem őt, s kezet nyújtsak néki, hogy olyan békét és szövetséget kössünk, mely hosszantartó és igaz. Az én uram ugyanis, mikor még kisebb rangja volt, mindig arra próbálta rábeszélni királyait, hogy a török császárral barátságban és békében éljenek, de akkoriban többet nyomott a latban mások véleménye. Most viszont, az én uram, mikor már király, ő egyedül hajlandó és kész megtenni, amit urainak és elődjeinek javasolt, ti. a jó barátságot, a szoros szövetséget és a biztos szövetséget." Ez volt tehát haski követségének legfontosabb pontja, ez volt a lényege, így válaszolt rá IBRAHIM: ,.Jöveteledet fel fogom tárni nagyurunk előtt, akinek én rabszolgája vagyok, s el fogom mondani neked, hogy mennyire lát szívesen téged, és el fogom neki mondani, hogy béke és barátság kötése céljából jöttél." Még a barbár is ennyire gyanútlan volt haski követjárását illetően. Végül beszélgetésbe merültek, majd szó esett Ferdinánd csapatairól, s a török keményen rendreutasította a magyarokat. ,Mondd meg nekem, szólt Ibrahim, mekkora hadinépe van FERDINÁNDNAK? Úgy hallottuk, hogy 25 000 fő. Vajon sok-e ez a te urad ellen, aki erdélyi vajda korában kétszeres létszámú hadsereget állított ki? Persze, igaz, hogy a mi urunk hatalma megtörte és lecsökkentette a magyarok e- rejét. Mi ugyan azt hittük, hogy a magyarok kiváló férfiak, de nem úgy találtuk, hogy jó harcosok lennének, hiszen azzal sem törődtek, hogy királyukat egy kis vízből kimentsék, nem hogy tőlünk megszabadítsák. Mi a legutolsó emberünket sem hagynánk ilyen halállal halni." Visszafelelt erre annyira, hogy Peránál levő kertjébe, melyet itáliai módszerekkel alakított ki, SZOLIMÁNT magát is elvezette kedvtelés végett Ibrahim, s ezen a visszavonult helyen élvezetes beszélgetések révén bizalmasabb barátságra tett szert; ennek alapján megkapta az adók és a révpénzek igazgatását, s ez igen nagy hasznára volt. Ő volt, hogy verje meg az Isten, a magyarok vesztének legfőbb előmozdítója.” GIOVIO, XXVIII. könyv, 282.1. közepe után. r. ) A X.könyv, elején. Vö.: PAOLO GIOVIO, Korának története, XXVIII. könyv, 274.1 .skk. s. ) haskihoz intézett beszédéből, melyet föntebb idéztünk, kiderül, hogy ezt akarta IBRAHIM. 48
