Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)

Tartalomjegyzék

PEST-PILIS—SOLT VÁRMEGYE. SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. . A magával vitt csapatokat úgy helyezte el téli táborokban Magyarország vége­in, hogy szükség esetén össze lehessen őket hívni. Eközben FERDINAND megszerzi a Budán tartandó koronázási ünnepséghez szükséges dolgokat, s Fehérvárott meg is hirdeti a koronázást. Mikor az végbement a hazai szoká­sok szerint (n.), visszatér Budára, s a közjóról való gondoskodás érdekében ú- jabb országgyűlést hirdet meg. Nyolc fejezetből álló dekrétuma fenn is ma­radt; a rendelkezések nagy része arra vonatkozik, hogy a Szapolyai-pártiakat visszatérítsék kötelességeikhez, másrészről, megerősítsék hűségükben azokat, akik FERDINAND pártjára álltak át. Végül, FERDINAND visszatért Bécsbe, miután Budán hagyta Báthori Istvánt, Magyarország nádorát, hogy az az ő nevében kormányozza az országot, a budai várat pedig Nádasdy Tamás hűsé­ges őrizetére hagyta. A beiktatás előké­születei. Újabb országgyűlés. Ferdinánd visszatér Bécsbe. VI. § Azt lehetett remélni, hogy miután Jánost Tokajnál megfutamították s Len­gyelországba űzték, örökké FERDINÁND birtokában marad Buda. Ez azon­ban, akár az emberek, akár a sors kártétele folytán, másként esett. JÁNOS Lengyelországban Tarnówskinál vendégeskedett, elég kényelmesen éldegélt, és sok lengyel előkelő vette körül, akik csapatostul seregeitek hozzá, hogy száműzetése kellemetlenségeit enyhítsék. Köztük volt Hieronymus -taski, szirádi vajda, egy nyughatatlan lelkű, hihetetlenül alkalmas ember mind a há­borús, mind más ügyek intézésére. JÁNOS bizalmába fogadta, s ő addig nem hagyta abba a száműzött zaklatását, míg az teljesen a magáévá nem tette -tas­ki nagy ékesszólással sugalmazott tervét Szolimán segítségül hívására. S hogy ez ne szenvedjen halasztást, fennkölt lélekkel ígérte -taski, hogy ő magára vállalja a követség fáradalmait és veszélyeit. Hieronymust tehát elbocsátják Konstantinápolyba (p.). Mikor ide ért, Lodovico Grittitfq.) megszerezte párt­fogójának, s olyan sikeresen beférkőzött Ibrahim pasa kegyeibe, Mi volt ezután a ki­rályi város sorsa Já­nos száműzetése alatt?-taski követjárása Szolimánhoz a ki­rály nevében. m.) A történetírók furcsa módon kétségbe vonják FERDINÁND koronázásának napját. Vö. a Magyarországon stb. történt dolgok Rövid összefoglalását, az 1527. évnél, a 6. lapon. o. ) Mikor a magyarok ezt idézik, I. dekrétumnak hívják. p. ) „Az a hír járja, hogy ZSIGMOND nem csak hogy nem tartóztatta, hanem olyan leve­lekkel is ellátta, melyekkel úgy ajánlotta a pasáknak és néhány más szarmata vérű mél­tóságnak, mint egy olyan polgárt és bizalmasát, aki a rendkívüli és különleges követség terhét magára vállalta és néki igen kedves”- írja GIOVIO a később idézett helyen. Nem csupán JÁNOS gonosztette folytán eszelték ki ezt a követséget, -taski beszámolói el­mondják, hogy a lengyellel kötött kétéves fegyverszünetet LASKI készítette elő. q. ) Hogy ki volt GRITTI, hadd idézzük GIOVIOTÓL, mivel sűrűn megemlíti. .ANDREA velencei dózse fia volt, írja, akinek jó ajánlólevelet jelentett híres neve; mindenféle vá­lasztékos dologban igen járatos volt. Kezdettől fogva olyan bizalmas viszonyban volt IBRAHIMMAL és olyan kegynek örvendhetett, hogy bármire könnyen rávehette. GRITTIT bizánci születése és neveltetése, csodálatraméltó török nyelvtudása, nemes szokásai, házának fényűző berendezése, kiválósága minden dologban, de legfőképp a drágakövek felismerésében és szakavatott becsülésében (otthonában drágakőkereske­dőket is tartott) csodálatosan ajánlották mindenhova;

Next

/
Oldalképek
Tartalom