Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)

Tartalomjegyzék

A budai polgároknak privilégiumokat aján­dékoz. Esztergom kudarcba fulladt ostroma. Szolimán ismételt ér­kezéséből. Jánosnak nem volt haszna. A békekötés gondola­tával kezd foglalkoz­ni. Milyen okokból? A fegyverszünet megkötése után mi rútitotta el Budát. I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. * azonban elragadta a törökök nyughatatlansága. Vannak, akik említenek egy fegyverszünetet, melyet 1531-ben kötött volna János Ferdinánddál (r.), de ISTVÁNFFY és mások hallgatnak róla. Közben JÁNOS, hogy a budaiak lel­két, akik sokat szenvedtek vele együtt, megerősítse hivatásaikban, új privilégi­umokkal gazdagította őket. Hét évvel később ugyanezeket jóváhagyta, hogy érvényüket ne veszítsék. Gyümölcseiket azonban vagy egyáltalán nem, vagy pedig igen rövid ideig élvezhették, mivel a szabad város, János halála után a barbárok hatalmába (vagy fogságába?) került. Sejteni lehet, hogy ugyanezen i- dő tájt helyreállították a falakat, melyeket Roggendorff lerombolt. Később u- gyanis nem adódott jobb alkalom erre a munkára ennél az évnél, melyet telje­sen erre fordított. A rákövetkező évben (akár saját döntésére, akár Szolimán fölbujtására,), Várdai kettős pártütése miatt Esztergomot ostrom alá fogta.Mi­közben Lodovico Gritti hiába igyekszik a várost szorongatni, JÁNOS Budán várja, hogy roppant hadával ismét megérkezzék Szolimán. Reményében azon­ban, melyet annak pártfogásához fűzött, alaposan csalódott. Szolimán ugyan­is jobbkéz felől hagyva a Dunát, nagyon más útvonalat választott, mint ahogy általánosan hitték. A hadjárattal, akár a saját hibájából, akár Ibrahim tanácsá­ra nem csak hogy nem érte el a célját, hanem az előbbi évek győzelmeiből szerzett dicsőségét is eléggé megtépázta, JÁNOST pedig őrség nélkül, védtele­nül hagyta, s rákényszerítette arra, hogy békét kérjen FERDINÁNDTÓL. Cso­dálkozhatnál, hogy JÁNOS nem sietett Szolimán elé, — s ez szerintünk azt jel­zi, hogy megsértődött, s már akkor a béke gondolatát forgatta a fejében, mivel hatalmas seregével elég lagymatagon intézte a dolgot FERDINAND ellen. Lel­kében ugyanis János megsejtette, hogy bár akarata ellenére tör be Magyaror szágra a zsarnok, a lengyel király és Ferenc francia király bíztatására, mégis, annak távollétében a viharfelhők az ő feje fölé fognak gyűlni, melyeket a csá­szár s Ferdinánd nem tudtak Szolimánra zúdítani. Ennélfogva, tanácsot tart­ván kifejti a békére vonatkozó tervét. Elfogadták a véleményét, — akárcsak a többi, Gritti is, mivel megtudta, hogy még Szolimán vagy Ibrahim sem helyte­leníti ezt a szándékot. Laski Jeromost küldték Ferdinándhoz, hiszen járatos volt az ilyen fontos dolgokban. Elő is adta követségének lényegét, s könnyen elérte a fegyverszünetet, de nem engedték meg neki, hogy tovább menjen Ká­rolyhoz, amint János parancsolta volt néki. Ez sértődésre adott okot Szapo- lyainak, a fegyverszünetet azonban nem hiúsította meg. Mindkét uralkodó szá­mára igen gyümölcsöző volt a megállapodás, mivel azzal, hogy mindkét fél kölcsönös sérelmeit őszintén megtárgyalták Esztergomban, remény ébredt ar­ra, hogy a két király közt végre valahára megszilárdul a béke. Budát nevezetes­sé tették ezek a béketervek; $ János később meg is erősítette volna a békét, ha íaski és Werbőczy elképesztően mértéktelen hízelkedése nem szennyezte vol na be a királyi palotát és a királyt, akit a gonosz sugalmazások tévútra vezet­tek. Ezek ugyanis addig nem hagytak föl a király zaklatásával, míg Grittit Ma­gyarország kormányzójává nem nevezte ki. r.) Magyarország történetének Rövid összefoglalása, ugyanazon évnél, a 28.1. 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom