Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
A budai polgároknak privilégiumokat ajándékoz. Esztergom kudarcba fulladt ostroma. Szolimán ismételt érkezéséből. Jánosnak nem volt haszna. A békekötés gondolatával kezd foglalkozni. Milyen okokból? A fegyverszünet megkötése után mi rútitotta el Budát. I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. * azonban elragadta a törökök nyughatatlansága. Vannak, akik említenek egy fegyverszünetet, melyet 1531-ben kötött volna János Ferdinánddál (r.), de ISTVÁNFFY és mások hallgatnak róla. Közben JÁNOS, hogy a budaiak lelkét, akik sokat szenvedtek vele együtt, megerősítse hivatásaikban, új privilégiumokkal gazdagította őket. Hét évvel később ugyanezeket jóváhagyta, hogy érvényüket ne veszítsék. Gyümölcseiket azonban vagy egyáltalán nem, vagy pedig igen rövid ideig élvezhették, mivel a szabad város, János halála után a barbárok hatalmába (vagy fogságába?) került. Sejteni lehet, hogy ugyanezen i- dő tájt helyreállították a falakat, melyeket Roggendorff lerombolt. Később u- gyanis nem adódott jobb alkalom erre a munkára ennél az évnél, melyet teljesen erre fordított. A rákövetkező évben (akár saját döntésére, akár Szolimán fölbujtására,), Várdai kettős pártütése miatt Esztergomot ostrom alá fogta.Miközben Lodovico Gritti hiába igyekszik a várost szorongatni, JÁNOS Budán várja, hogy roppant hadával ismét megérkezzék Szolimán. Reményében azonban, melyet annak pártfogásához fűzött, alaposan csalódott. Szolimán ugyanis jobbkéz felől hagyva a Dunát, nagyon más útvonalat választott, mint ahogy általánosan hitték. A hadjárattal, akár a saját hibájából, akár Ibrahim tanácsára nem csak hogy nem érte el a célját, hanem az előbbi évek győzelmeiből szerzett dicsőségét is eléggé megtépázta, JÁNOST pedig őrség nélkül, védtelenül hagyta, s rákényszerítette arra, hogy békét kérjen FERDINÁNDTÓL. Csodálkozhatnál, hogy JÁNOS nem sietett Szolimán elé, — s ez szerintünk azt jelzi, hogy megsértődött, s már akkor a béke gondolatát forgatta a fejében, mivel hatalmas seregével elég lagymatagon intézte a dolgot FERDINAND ellen. Lelkében ugyanis János megsejtette, hogy bár akarata ellenére tör be Magyaror szágra a zsarnok, a lengyel király és Ferenc francia király bíztatására, mégis, annak távollétében a viharfelhők az ő feje fölé fognak gyűlni, melyeket a császár s Ferdinánd nem tudtak Szolimánra zúdítani. Ennélfogva, tanácsot tartván kifejti a békére vonatkozó tervét. Elfogadták a véleményét, — akárcsak a többi, Gritti is, mivel megtudta, hogy még Szolimán vagy Ibrahim sem helyteleníti ezt a szándékot. Laski Jeromost küldték Ferdinándhoz, hiszen járatos volt az ilyen fontos dolgokban. Elő is adta követségének lényegét, s könnyen elérte a fegyverszünetet, de nem engedték meg neki, hogy tovább menjen Károlyhoz, amint János parancsolta volt néki. Ez sértődésre adott okot Szapo- lyainak, a fegyverszünetet azonban nem hiúsította meg. Mindkét uralkodó számára igen gyümölcsöző volt a megállapodás, mivel azzal, hogy mindkét fél kölcsönös sérelmeit őszintén megtárgyalták Esztergomban, remény ébredt arra, hogy a két király közt végre valahára megszilárdul a béke. Budát nevezetessé tették ezek a béketervek; $ János később meg is erősítette volna a békét, ha íaski és Werbőczy elképesztően mértéktelen hízelkedése nem szennyezte vol na be a királyi palotát és a királyt, akit a gonosz sugalmazások tévútra vezettek. Ezek ugyanis addig nem hagytak föl a király zaklatásával, míg Grittit Magyarország kormányzójává nem nevezte ki. r.) Magyarország történetének Rövid összefoglalása, ugyanazon évnél, a 28.1. 108
