Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE. I. IDŐSZAK. Zsigmond építkezései. A rácok bejövetele az alsóvárosba Zsigmond alatt, ennek oka. Milyen volt ekkor a palota? nem annyira a nagyszerűségre törekedve, mint inkább a polgároktól való félelmében erősítette meg ZSIGMOND a királyi palotát falakkal, a várat pedig toronnyal, — hogy legyen mivel megfélemlíteni azokat, akik nem hallgatnak a parancsára. Erről s más munkáiról így ír BONFINI (g.):,,Beszámolnak a fejedelem bőkezűségéről, büszke épületeiről s köztük is elsősorban arról, amelyet Budán hozott létre. A vár előtt egy kápolnát emelt, melyet SZENT ZSIGMONDNAK ajánlott föl, aki iránt különösen buzgó vallásossággal viseltetett, s a kápolnának nagy létszámú papi testületet is adományozott. A várban palotát építtetett, mely erősen magán viseli az ókori Róma stílusjegyeit, a várat fallal vette körül, és igen kellemes sétányokkal díszítette föl, üvegablakos csarnok formájában. Kb. a vár közepén egy hatalmas torony (h.) alapjait rakta le, kockakőből, mint a többi épületeket, ami két erkély- lyel van összekötve; de a halál megakadályozta abban, hogy az elkezdett munkát befejezze.” Ezeket s még sok más érdekességet adott ZSIGMOND Budának. IX. § ZSIGMOND idejére tehetjük továbbá a rácok beköltözését az alsó-városba. Baráti viszonyban volt ugyanis GYÖRGGYEL, Szerbia királyával, — despotának hívják -, akit ez a viszony indított arra, hogy Görögfehérvárt, magyarul Nándorfehérvárt ZSIGMONDNAK ajándékozza. Mások szerint a török támadás miatti félelmében tett így, mivel a Száva és a Duna torkolatában fekvő erődítmény a keresztények határaiban garázdálkodó ellenség szemében szálka volt. Vagy inkább ezzel a szolgálattal akarta tanúbizonyságát adni annak, hogy ZSIGMOND iránt mutatott hűségét mindig meg akaija tartani. Tehát a király hogy ne érezze magát annyira lekötelezve a despotának, érdemei miatt, sok várat, falut és várost adott neki Ma- gyaország-szerte, hogy (i.) ezt a törökök szomszédságában élő embert annál köny- nyebben megtarthassa barátságában s szolgálatában. Ezek között volt Zalánke- men, Óbecse, Kölpény, Világosvár, Tokaj, Munkács, Tállya, Regéc; továbbá Szat- már, Hajdúböszörmény, Debrecen, Túr, Tiszavarsány mezővárosok és sok más. Budán pedig nagyszerű, szinte királyian fényűző házai épültek. Azt gondolom azonban, hogy bizonnyal nem kíséret nélkül élt budai palotájában, hanem sok familiárisát tartotta maga mellett, akik kihasználták ezt az alkalmat, s vagyonukat gyarapították. Kézenfekvő tehát arra gondolni, hogy uralkodóhoz hasonlóan honfitársai vagy alattvalói is megkapták a budai polgárjogot. Azidőtájt ZSIGMOND palotája igen híres volt, és a király kedvéért Európa legtávolabbi vidékeiről is gyakran keresték föl Budát fejedelmi személyek. Hallgassuk meg BONFINIT (kJ: „Zsigmond nagyszerű palotáját g. ) Ill.decas, [helyesen: III.] V.könyv, 408.1,4. h. ) Ezt mi magyarok ma is Csonkatoronynak nevezzük, mivel nincsen csúcsa.Ma is megvan még a romja, de a sok ostrom miatt erősen lekopott. A várba belépve jobbkéz felé találhatjuk. i. ) Temes vármegye leírásakor ismét megemlítjük GYÖRGYÖT, mégpedig ahol Torontil vármegye nyomait előbányásszuk az oklevelekből. Lásd még: THURÓCZI, ZSIGMOND krónikája, XX. fejezet, 1351., BONFINI, Ill.decas,III.könyv,400.1,38: vő. ALBERT király 1439.évi dekrétuma, XXV. cikkely. kJ Uo. 90
