Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
I. RÉSZ. BUDA VAROS TÖRTÉNETE. I. IDŐSZAK. Itt tartják a lengyelek országgyűlését. Mikor IV. BÉLA és a következő királyok a várnak megfelelő, sőt város alapítására is alkalmas helyet igénybe vették, a préposttal mintegy a hely urával évenkénti adóösszeg fizetésében egyeztek meg, nehogy valamiképpen csorbítsák NAGY GÉZA intézkedésének érvényét, akinek bőkezűsége folytán azt a birtokot kapta. LAJOS elrendelte, hogy most töröljék el ezt az adót, de hogy ez a dolog ne legyen a királyok szégyenére, valamely más javadalommal váltsák meg. Egyébként nem ragaszkodott annyira Budához a király, hogy ne időzött volna gyakrabban Viseg- rádon. Innen van az, hogy az ezt követő év után sok olyan oklevelet olvashatunk, melyeket ugyanabban az évben részint Budán, részint Visegrádon írtak. Egyébként Buda hírességéhez tartozik, hogy mikor 1379-ben, abban az évben, melyben a király anyja, Erzsébet meghalt, LAJOS ide hívta össze a tavaszi böjt idejére a lengyelek országgyűlését. Erről a következőket írja RÉVAY PÉTER (x.): „LAJOS Magyarországon volt, mikor anyja Lengyelországban elhunyt. A lengyelek kérték, hogy fogadja el a lengyel trónt. De mivel azt mondta, hogy nem bírja a lengyel éghajlatot, Budára hirdette meg a lengyeleknek az országgyűlést. Itt aztán nagy létszámú gyülekezetükben, jóllehet nem szívesen mentek az ország határain kívül, egy háromtagú testületet hoztak létre, hogy a király távollétében az kormányozza az országot.” íme, Buda újabb dicsősége. VII. § A város sorsa Lajos halála után. Kis Károlyt Garai nádor és Forgách Balázs segítségével megölik a királynék. Buda igen szépen gyarapodott, mígnem LAJOS király a rendek nagyszombati gyűlésén, 1382-ben szeptember 12-én elhunyt. Könnyen elgondolhatjuk, hogy a változás kedvezőtlenül hatott a város boldogulására. Olyan idők következtek ugyanis, amelyeket az asszonyok, Erzsébet és Mária tehetetlensége vagy az előkelők pártharcai minden addiginál súlyosabbá tettek. Most azonban nem áll módunkban, hogy erről értekezzünk. Nem is egy gaztett gyalázta meg a várost. MÁRIA királysága vagy királynősége után az Itáliából behívott Kis KÁROLY módfelett megzavarta Magyarország s Buda dolgait. „Buda várába jöttek össze a főpapok az előkelőkkel együtt. A kapukat olaszok őrizték. Itt kezdtek már tárgyalni a király- választásról. A főnemesek nagy része az alacsony rangú tömeggel együtt KÁROLYT kiáltja ki királynak. Kevesen voltak, akik MÁRIA pártján álltak, de a néptől való félelem miatt ők is hallgattak. A nép parancsára kikiáltják a királyt.” — írja BONFINI (y.). Ami ezután következett, ti. — az új király megkoronázása, föltüzelte az asszonyokat, hogy olyan tettet vigyenek végbe, ami örökké átkozott marad. Ti. a vár, amelyet a király vére hintett be, hírhedtté tette Magyarországot s a városra örök szégyenbélyeget sütött. A gaztettet Garai Miklós nádor agyalta ki és cinkosa Forgách Balázs volt. A tragédia közismert, de most mégis beszélnünk kell róla, mivel a város sorsával összefüggött. KÁROLY azzal az ürüggyel, hogy csak a kötelességét teljesíti, csúfot űzött a királynőkből. Ök pedig hogy a királyság elvesztése miatt fájdalmukat enyhítsék, s ha tudják, x. ) A magyar korona, IV. centuria, 25.1. Ez a tett teljességgel szokatlan volt és a mai lengyelek szokásai szerint is tilosnak tartják. y. ) III. decas, I. könyv, 362 J., 18 és THURÓCZY, Ill.rész Vl.fejezet, 115.1. 82
