Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
PEST—PILIS—SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. Budán, részint hogy eleget tegyen a bosszúállás kötelességének, részint, hogy Károly királynak segítségére legyen. VI. § Vetélytársai elűzetése után I. KÁROLY magához ragadta a hatalmat; úgy tűnt, a magyar királyok szokásával ellentétben mellőzi Budát; — gondolhatunk arra, hogy a vele ellenségeskedő polgárok lázadásai miatt s talán mert érezte, hogy László már említett kegyetlensége a végsőkig elkeserítette a tömeget; az is lehet, hogy mikor megépítette palotáját, igen megszerette Visegrádot és azt ékesítette épületekkel. KÁROLY történetében sehol nem bukkanunk arra, hogy Budán időzött volna — legalábbis hosszabb itt tartózkodás céljából. Mégis tanúbizonyságát akarta adni a város iránti jóindulatának; mint ahogy TIMON említi: „ 1331-ben a király vásárokat engedélyezett Budavárának, Keresztelő János fejevétele ünnepe előtt és után tizenöt napra.” Ha a király távol is volt tehát, mégis mindkét Buda szépen virágzott s nem egy adomány révén gyarapodott. Ide számíthatjuk azt is, hogy János pápa engedélyt adott Erzsébet királynőnek, hogy Óbudán kolostort alapíthasson a klarissza apácáknak. Erzsébet élt is a pápa engedélyével, és egy jelentős méretű és szépen ékesített kolostort építtetett, melyet 1355-ben fejeztek be. Fia LAJOS, társa volt e kegyes cselekedetekben. KÁROLY palotájáról így ír a többször idézett TIMON: ,,Palotája Visegrádon volt; elődeinek, Bélának, Istvánnak, Lászlónak pedig Óbudán.” Mi magunk is megerősíthetjük ezt Károllyal kapcsolatban; érzésünk szerint István s László néha a közelben lévő, kellemes fekvésű városban is lakott. Később a királyok állandó székhelye Új-Budán volt. LAJOS tette át ide a királyi székhelyet; — akár saját magától, akár anyja, Erzsébet biztatására, de csak később, azután, hogy kb. egy évtizedet Visegrádon töltött. Erre következtethetünk az itt kiadott oklevelekből. LAJOS igen bőkezű volt a város iránt. Alapításától számítva idestova 100 éve állt Buda, mikor a király új várral akarta gyarapítani. TIMONNÁL ez áll: ,,1355-ben Óbuda területén kívül lerakják Budavár alapjait. Megszűnik az az adó is, melyet a várkapitány a király nevében a helyért adott a budai prépostnak”. Mindezt én arra a várra értem, mely ma is kelet felől csatlakozik a hegyen fekvő városhoz, s amelyet később királyi palotákkal s az összes hozzátartozó kiegészítő épületekkel építettek be. Amit pedig ezek után olvasunk, Óbudára vonatkozik. „A király Óbuda nagyobb részét elveszi a káptalantól, s cserébe más birtokokat ad. Új templomot emel az óbudai káptalannak, s a Szent KLÁRA szabályzatát tartó szüzeknek pedig anyjával, ERZSÉBETTEL együtt templomot s nagyszerű kolostort építtet.” De mi akar lenni az a bizonyos adó, melyet a várparancsnok avagy a budai bíró az óbudai prépostnak fizetett a király nevében? Föntebb már elmondottuk, hogy ez a. Pesthegy hajdan a préposté volt. Károly megszerzi a hatalmat. Mellőzi Budát. Miért? Vásártartási jogot adományoz a városnak. Visegrádon volt a palotája. I. Lajos Új-Budán építteti meg. Felépíti Budavárát. 81
