Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)

Új-Buda

PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT.

A királynő halála: a király lenézése.

31 .§ Magyarország és Buda bukásának okai: Herberstein szavait idézzük.

32. § A dögvésztől való félelmében Ulászló eltávozik Budáról.

Házassági szerződés a császárral: a király halála: Lajosnak Zsig- mond lengyel királyhoz erről írott fájdalmas levele.

33. § A gyermek Lajos: az ő idejében milyen volt Buda képe?

I. §

ÚJ-BUDA, mely két városrészből: a dombon fekvő várból s az alája települt Vízivárosból áll, már a nevében is újabb kort jelez, mint azt közönségesen — akár a tudósok is — hiszik. Kezdetei, mint az általában lenni szokott, szerények voltak, s nem annyira előre elhatározva, mint inkább véletlenül indultak el. S még a hegy is, melyre a vár települt, hajdan a pesti határhoz tartozott, s Boldogságos Szűz Mária óbudai prépostságának volt alárendelve, mivel, mint föntebb elmondottuk, NAGY GÉZA az óbudai prépostnak adta a hegy alatti pesti rév jövedelmét. IV. BÉLA uralkodása alatt tehát a prépost — akár mert élt a jogával, akár más alkalom csábításának emgedve, — jóval a tatárdúlás előtt itt, a pesti hegyen kedvtelésből várat épített, s kezdetleges erődítéssel vette körül, hogy ne legyen kitéve a haramiák támadásainak. Később azonban kiderült, hogy isteni sugallatra kezdődött el ez a munka; mikor ugyanis a tatárok Magyarország-szerte garázdálkodtak, a minapában épült vár csodálatos módon föltartóztatta az ellenség rohamait s bevehetetlen maradt, egészen addig, míg kitakarodott Magyarországról ez a gonosztévő népség. Majd BÉLA, miután már valamelyest helyreállította a tatárok által elpusztított országot, felfigyelt arra, hogy e hely alkalmas az erődítésre, s ez arra indította, hogy 1267-ben várost kezdjen itt építeni: fallal vette körül, kijelölte a várat s az utcákat, s minden lehetséges módon arra törekedett, hogy ne csak az ott lakásra legyen kényelmes, hanem képes legyen visszaverni az ellenséget is, ha ismét betörne. Ez az igen szép s valóban királyi elhatározás sikeresen indult s olyképpen haladt előre, hogy mindenki csak csodálni tudta a szeme láttára a földből kinövő épülettömeget. Ám a lázasan folyó munkák közepette BÉLA elköltözött az élők sorából, s ez igen hátráltatta Buda fölépülését, mivel az utána következő királyok, ISTVÁN és kun LÁSZLÓ nem tudtak nekifeküdni a munkának: amazt ugyanis a háborúk, ezt pedig kicsapongó életmódja akadályozta meg. Semmit nem olvashatunk erről IV. BÉLA történetében, ahogy azt a történetírók ránk hagyományozták. Óbudáról szóló értekezésében így ír erről a már említett TIMON (c.): „A tatár háború előtt ezen a hegyen egy várat emelt a budai prépost, s talán miután már, hogy az ellenség támadását elkerülte,

Buda az óbudai prépostnak köszönheti létrejöttét.

IV. Béla várost épít.

Honnan tudjuk ezt?

cjlh., 98.1.skk., az 1267. esztendőnél.

65