Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE. I. IDŐSZAK. Buda növekedése megakad. Különböző nevei. BÉLA, látva a hely alkalmas voltát, ve'gülis várost alapított. JÁNOS király, I. FERDINAND vetélytársa őt utánozva megerősítette ezt a helyet, s engedve a közhiedelemnek, úgymond ATTILA és BUDA hermáját a bástya melletti templomban, a mai JÉZUS-társasági templomban kitétette.’’ THURÓCZI LÁSZLÓ megemlíti, hogy a hely a prépost fennhatósága alatt volt, aki a hely kellemességétől megragadva valamilyen várat épített ide. Hogy ehhez a minap fölfedezett dologhoz ne hiányozzék a bizonyíték, a következőket íija-.„Kezdetben az óbudai préposté volt a hegy; annyira megragadta a hely kellemes fekvése, hogy várat és erődítést épített ide. Ide járogatott pihenni, és ha a szükség úgy hozta, itt rejtette el vagyonát is. Csak néhány év telik el, és jaj, a tatár 1241-ben egész Magyarországot elözönli: néhány an, hogy elrejtőzzenek dühe elől, ama várba mentek s jobban megerősítették. Rendületlenül állt, s az ellenség minden dühödt támadását is átvészelte, míg Magyarország majdnem elbukott. Innen a hely nagyrabecsülése. S mikor lassanként minden lecsöndesedett, IV. BÉLA szívében eltökélte, hogy a hegyen várost emel, s azt az ország jövőbeli veszélyeinek elhárítására leggondosabban építi föl. Ezért, amit a mennyeiek fordítsanak Magyarország javára, lerakják Új- Buda alapját. A falakkal együtt nőnek ki a földből a sáncok. Középületek s lakóházak borítják be a hegyet. De még csak igen szerény volt a ragyogás, ahogy az kezdetben lenni is szokott. Közel 3 éven át építette BÉLA király Budát.” Ennyit ír THURÓCZI. RÉVAY PÉTER (d.) sejtése szerint a szent koronát akkoriban itt vagy Visegrádon őrizték meg attól, hogy a tatárok zsákmánya legyen. Téved viszont, mikór Budát királyi székhelynek nevezi, mert az akkor még nem volt az! II. § Amint IV. BÉLA eltávozott az élők sorából, Buda fejlődése is abbamaradt, vagy mert háborúk tartották távol a királyokat — ahogy ezt bizonyosan tudjuk V. ISTVÁNRÓL —, vagy mert kicsapongó életmódban leiedzettek — ezt mondtuk Kun Lászlóról —, s nem törődtek az ország és a városok gyarapodásával. Tehát a kezdet kezdetén elhagyja a várost a szerencse.' TIMON (e.) említi 1273-nál a budavári Walter ispánt, úgyhogy kézenfekvő a következtetés: akkor már olyan erőben volt a város, hogy királyi erődítménynek lehetett vagy kellett tartani. Különböző nevei voltak akkortájt Budának. Hívták Budavárának, Pestújhelynek, de néha Pest várának is. Emiatt mondták Pestet is Ó-Pestnek (ti. a várost és a királyi helységet). Innen érthető tehát, mit akarnak mondani a korabeli oklevelek azzal, hogy úgymond ZSIGMOND Pest várában lakott. Sokáig tartották magukat ezek az elnevezések, s több pápai oklevél megerősítette őket. IX.BONIFÁC, aki 1389-ben lépett a pápai trónra (f), d. ) A magyar korona avagy a magyar történet, IV. centuria, 16.1. e. ) Új történeti áttekintés, II. rész, 6.1. f. ) Lásd PLATINÁT (A pápák élete, 6121 közepe skk.) és ALEXANDER NATALIST (Egyháztörténet, VII. kötet, II. fejezet. IX.cikkely, 64.1., új kiadás, Párizs I714.fólió). 66
