Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Faragó Tamás: Az 1838. évi árvíz a Szentendrei-sziget falvaiban
Térjünk rá most az eladósodásra. A XVIII-XIX. századi szöveges történeti források és a korszakról szóló feldolgozások azt sugallják, hogy egyrészt állandóan pénzszűke volt, másrészt az adósság már önmagában is gazdasági értelemben vett katasztrófát jelentett egy-egy háztartás számára a nehézkes piaci viszonyok és a döcögő pénzgazdálkodás közepette. Épp ezért az első pillanatban meglepőnek tűnik,amikor az tapasztaljuk, hogy az eladósodás és a magasabb társadalmi státus között enyhén pozitív összefüggés van /17. tábla/ - azaz a jobbágyok között sokkal kisebb az adósság nélküliek aránya, mint a zsellérek között. Persze gondolhatunk arra, hogy adósságot ebben a korban is elsősorban az tudott csinálni, akinek volt rá fedezete, vagyis komolyabb mértékű ingó és ingatlan vagyona, birtoka. Ha az eladósodást és a vagyoni helyzetet vetjük ösz- sze egymással /18. tábla/ akkor azonban kiderül, hogy a kép még sem egyértelműen pozitív. A vagyonosnak tartottaknak csak harmada volt az, aki eladósodott, míg a szegényeknek több mint fele. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a kölcsön felvételéhez valóban kellett egy bizonyos vagyoni alap, de maga az eladósodás egyszersmind mintha ennek az alapnak a megrendüléséhez is kapcsolódott volna. Ha az eladósodás valamint az elemi és demográfiai csapások viszonyát vizsgáljuk meg, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy külön-külön nézve az egyes alternatív csoportokat /demográfiailag károsult-nem károsult háztartások illetve 100 pft alatti és feletti elemi kárt szenvedettek/ nem látszanak éles különbségek. Mindegyik csoport tagjainak adósságnagyság szerinti eloszlása közel van az átlaghoz. Együtt nézve a két csapás hatását azonban már nem ez a helyzet /19. tábla/. Míg a demográfiai csapást nem szenvedettek adósságának nagysága lényegében független az elemi károk méretétől, addig a demográfiailag károsult háztartások adósságának szerkezete a két elemi kár csoportban - a 100 pft alatti és felettiben - teljesen különböző. A nagyobb elemi kárt és egyidejűleg demográfiai csapást is elszenvedett háztartások között magasabb az eladósodottság és lényegesen több a viszonylag magas összegű, több mint 100 pengő forintnyi adóssággal rendelkezők aránya. Ebből két következtetés vonható le. Egyrészt minden valószínűség szerint a demográfiai károsultsággal, alacsony adóssággal, alacsony elemi csapáskárral jelzett csoportba valószínűleg nagyobb meny- nyiségű szegény háztartás tartozik /akiknek nem lehetett nagyobb káruk és nagyobb adósságuk, mert nem volt miből/, másrészt úgy tűnik, hogy amikor egy háztartás demográfiailag károsodott, nehezebben vészelte át a gazdasági veszteségeket okozó elemi csapásokat. Sokkal inkább ki volt téve az elszegényedés és társadalmi süllyedés fenyegetésének, ezért sokkal nagyobb arányban kényszerült eladósodásra. 291
