Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Faragó Tamás: Az 1838. évi árvíz a Szentendrei-sziget falvaiban
Mielőtt azonban fentiek megvizsgálásába belemennénk, előbb röviden szólnunk kell néhány szót az egy-egy háztartást érő demográfiai csapások típusairól. A csapás fogalmát jelen esetben korlátozott értelemben használjuk: ide értünk minden olyan zavart, mely tartós betegség, megromlott fizikai állapot, haláleset vagy egyéb demográfiai ok következtében deformálta a család illetve háztartás összetételét, megzavarta vagy lehetetlenné tette a családi munkamegosztást, felborította a munkaképes és eltartott személyek között optimálisnak tekinthető arányt. Adataink alapján /12. tábla/ úgy tűnik, hogy a leggyakoribb a férfi háztartásfő elvesztése illetve a felnőtt tagok egyikének-mási- kának korlátozott munkavégző képessége volt. Túl sok eltartottat viszonylag kevésszer említettek - valószínű, hogy a magas halandóság következtében ritkán volt egyszerre sok,munkára még nem képes korú gyermek egy-egy családban, összevetve egymással a háztartások státusát illetve a demográfiai károsultság tényét /13. tábla/ egyértelműen látszik az, hogy a "zsellér" státus és a háztartás demográfiai károsultsága között erős pozitív, míg a "jobbágy" státussal egyhén negatív összefüggése /a Yule-féle asszociációs együtthatók + 0,43 illetve - 0,28/. Vagyis nagy volt a valószínűsége annak, hogy a demográfiailag károsult háztartás zsellér státusú, illetve a telkes jobbágyok között aránylago- san ritkábban fordult elő demográfiai csapás által sújtott család. Pozitív összefüggés látszik a demográfiai károsultság és a szegénység között is /14. tábla/, bár a vagyoni helyzet és a demográfiai csapások közötti kapcsolat valamivel kevésbé tűnik direktnek, mint a társadalmi státus demográfiai meghatározottsága. Az a benyomásunk, hogy egy demográfiai katasztrófa jobban veszélyeztette egy-egy család illetve háztartás státusát, mint egyéb ingó és ingatlan javakban, állatállományokban mérhető vagyoni helyzetét. A földesúr ugyanis elvehette attól a jobbágyháztartástól a telket, amelyikről azt feltételezte, hogy a részére járó adók és szolgáltatások folyamatos nyújtására huzamosabb ideig képtelen lesz. Megpróbáltuk együtt vizsgálni az elemi és demográfiai csapások hatását /15-16. táblák/. Az eredmény megerősítette a fentebb mondottakat. Egy-egy elemi kár nagysága szerinti csoporton belül a demográfiai csapás sújtotta alcsoportban mindig nagyobb volt az alacsony /zsellér/ státusú háztartások és kisebb a jobbágyok aránya, mint a demográfiailag nem károsultak között. Ugyanígy lényegesen magasabb volt a szegények aránya is a demográfiailag károsodott, mint a nem károsodott háztartások között. Viszont az összegzett elemi károk pénzben kifejezett nagysága és a szegénysorba jutás között semmiféle összefüggés nem mutatkozott. /A demográfiailag nem károsult háztartások csoportjaiban a kár összegétől függetlenül nagyjából azonos a szegények aránya./ 290
