Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Patkóné Kéringer Mária: Pest megye és az 1838. évi árvíz

összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az árvíznek az árakra és a bérek- rek átmenetileg árfelhajtó hatása volt, de feltételezhető, hogy arányaiban a "bujtatott formában" történő bérnövekedés - jóval jelentősebb volt a terményárak emelkedésénél.

Utoljára, de nem utolsó sorban szeretnénk vázlatos áttekintést adni a megye társadalmi viszonyairól, a szóbanforgó időszakban. Mint láttuk az áradás néhány helység esetében alapjaiban változtatta meg az emberek életét. Lakóhelyük teljesen megsemmisült, mindenüket elvesztették, így sokuknak a víz levonulása után életüket újra kellett kezdeniük. Az újjáépítés nagy terheket rótt az amúgy is sokat szenvedett családokra, különösen a szegényebbekre.

A kárfelvételi tabellák a teljes Solti járásban, valamint a Pilisi járás számos helységének összeírásánál feltüntették az összeírtak teleknagyságát, ill. a megegyezés rovatban utaltak az anyagi viszonyaikra. Jelen dolgozatunk keretei nem tesziklehetővé az összes tabella feldolgozását, így a teljesség igénye nélkül szeretnénk a figyelmet bizonyos tendenciákra felhívni.

Az adatokból feltételezhető, hogy az az elszegényedési folyamat, ami a század első negyedéig tapasztalható, tovább növekszik. A felsorolt helységek összeírtjainál az 1/4 és az 1/8-os telkeseknél, valamint a házas zselléreknél egyöntetűen a "szegény sorsú" bejegyzés található.

Természetesen ez a sematikus besorolás nem teszi lehetővé, hogy ezen csoportokban lévő családok közti különbségeket elemezzük, de következtetni lehet a "társadalmi ranglétrán" való további süllyedésre. Ez a szegényedés a Solti járásban pl. összeírtak 25-30 százalékát érintette, sőt egyes helyeken 50-60 százalékot is kitett. Különösen nehéz helyzetben voltak azok,akiknek házát-gazdaságát teljesen elvitte az árvíz, és ezért újat kellett építeniük. A töredék telken élők esetében pl. feltételezhetjük, hogy az élet újrakezdéséhez nem volt elegendő saját erőforrásuk, hanem adósságba kellett verni magukat.

Ha összességükben vizsgáljuk az árvíz hatásait, pozitív és negatív e- redményeket egyaránt találunk. A rövid távú változások - a javak pusztulása, egyének, családok tönkremenetele - elsősorban negatívan ítélhetők meg, de hosszabb távon előnyös hatásai is észlelhetők. További leWületet adott egy Pestet Budával - és ilyen módon a megye két felét egymással - összekötő Duna- híd elkészítésének munkálataihoz. Felhívta a figyelmet, és tudatosította a hozzáértőkben egy megfelelő gát-és töltésrendszer megépítésének szükségességét . Lehetőséget biztosított bizonyos terület- és településrendezésekre is.

261