Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Patkóné Kéringer Mária: Pest megye és az 1838. évi árvíz
A településtervezés az árvíz után már nemcsak Pest esetén fogalmazódott meg, hanem más helyeken is felmerült. így pl. Dab újjáépítésekor a vármegye kiküldöttje és a földesuraság közös megegyezése nyomán a következő rendezési szabályzatot fogadták el: "... 1. Némelly uttzák tágasittattak 'a mennyire lehetett egységre hozattak, valamint a Mészárszék háza megett egy uj Uttza nyittatott." A reguláció meghatározta továbbá az adható házhelyek nagyságát, és a házhely nélkül maradt családok földdel való kárpótlását, ill. annak helyét is.75 Vác város tanácsa - bízva, hogy az átköltöztetés megvalósulását ezzel is segíthetik - a püspökhöz szintén beterjesztettt egy városrendezési tervet. E tervezetben megtalálhatók a modern városrendezés csírái. "...'A jól elrendezett városokban szorosan követi az Elöljáróság a korszerinti építészetnek azon szabályait, mellyek szerint az utzák a lehetségig egyenes vonalt, 's elegendő szélességet, az egyes házak helyei pedig tágas tért nyervén nem tsak 'a szemnek, kellemes tekéntet, hanem 'a járás-kelésnek is szabad és kényelmes nyílást nyujtsanakfj.., főleg azonban a történhető ... veszélyt ... akadályozhassák. Az Illy szabályoknak városunk kebelében tsak némelly részbeni valósittá- sára is féli század lefolyta alatt sem adódik alkalom elő. Fájdalom, 'a Duna vizének iménti dagállyá városunk alsó részek egész sor házakat döntvén halomra önként mutatkozik a szomorú alkalomra."7^ Az idő haladtával - ha lassan is - megvalósultak egyes árvízvédelmi elképzelések is. Legelőször Pest feltöltése, illetve a várost védő új gát-és töltésrendszert elkészítése indult meg, építése azonban csak a század második felében fejeződött be. A megye egész területén a Duna és partjának rendezése pedig csak az 1895. évi 48 te. által előirt kiegészítő munkálatok során készült el. 262